Napjainkban sem gondolhatta senki, hogy hívek millióihoz juthat el a harminckilenc kérdést tartalmazó kérdőív. Akikhez eljuthatott, azok sem mind álltak neki, hogy röviden és átgondoltan hangot adjanak véleményüknek. A kérdőív kibocsátói nem a katekizmus hivatalos válaszaira voltak kíváncsiak, hanem arra, milyen különbség, olykor szakadék tátong az egyház házasságra és családi életre vonatkozó tanítása és az emberek vélekedése között.
Ausztriában a plébániákon keresztül harmincnégyezren válaszoltak a kérdésekre az interneten keresztül, e-mailben vagy levélben. A hívektől érkező véleményeket is összefoglalták a főpásztorok, így nemcsak saját meglátásaik és a lelkipásztori szolgálatot végző papság tapasztalatai segítették a rendkívüli szinódus munkáját. A harmincnégyezres szám elenyésző, mégis nagyon jelentős. Egy fejlődés kezdetét jelzi.
Lassan hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy az egyház mi is vagyunk, s ami a szinóduson történik, az a mi ügyünk.
