Hálaadó szentmise Ferenc pápáért Budapesten
Fotó: Lambert Attila

 

A szentmise elején Alberto Bottari de Castello köszöntötte a történelmi egyházak és a diplomáciai testületek képviselőit, majd arról is tájékoztatta a megjelenteket, hogy Erdő Péter bíboros, prímás nem lehet jelen az ünnepen, mert Ferenc pápa meghívására Rómában tartózkodik az új bíborosok kreálása alkalmából. „Szeretettel és imádsággal gondoljunk rá” – mondta a nuncius.
A hálaadó szentmisén számos szerzetesrend, valamint különböző nemzetek képviselői is jelen voltak, többek között azok a hívek, akik a szertartáson az angolul, arabul és spanyolul elhangzó könyörgéseket olvasták fel. A szentmisén együtt ünnepeltek Darák Péter, a Kúria elnöke, Bagdy Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese, Mádl Dalma, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete, továbbá a diplomáciai testületek tagjai.
Régi egyházi szokás szerint Szent Péter és Pál főünnepe a pápa ünnepe is, aki Szent Péter utódjaként az egész Egyház pásztora. Ezért ma Ferenc pápára és a Katolikus Egyház főpapjává választásának negyedik évfordulójára gondolunk imádságainkban – kezdte szentbeszédét Alberto Bottari de Castello. – Szent Péter és Szent Pál, bár személyiségükben és életükben nagyon eltérőek egymástól, mindketten arra lettek kiválasztva, hogy szolgálják Istent, és az ő eszközei legyenek. De Jézus végül Simon Pétert választotta, hogy Egyházának feje legyen. Péter a Szentlélek segítségével elsőként értette meg az apostolok közül, hogy Jézus a Krisztus. A Tarzuszból való Pál pedig a hellén világ evangélistája volt, aki azután érkezett Rómába, hogy Szent Péter életét adta Krisztus tanúságául.
Hozzájuk hasonlóan Ferenc pápára is az a feladat hárul, hogy vezesse az Egyházat a mai nehéz időkben – folytatta a nuncius. – Pápaságának első pillanatától kezdve küzd az Egyház, azaz a papság és a hívek lelki megújulásáért. Buzdít, hogy Isten üzenetét nagy örömmel éljük meg. Feleleveníti a korai kereszténység evangelizációjának szellemiségét, a hit erejét, ami egykor arra indította Szent Pétert és Pált, hogy a keresztényüldözés nehéz időszakában is prédikáljanak.
A Szentatya erőteljes szavai, amelyeket az első, Evangelii gaudium (Az evangélium öröme) kezdetű apostoli buzdításában intéz hozzánk, örömmel és reménységgel töltik el szívünket: „Az evangélium öröme betölti azok szívét és egész életét, akik találkoznak Jézussal. Akik engedik, hogy üdvözítse őket, azok megszabadulnak a bűntől, a szomorúságtól, a belső ürességtől és az elszigetelődéstől.” A nuncius rámutatott, hogy ezek a szavak egybecsengenek azzal az egyszerűséggel, amely Szent Pálnak a filippiekhez írt levelében is megnyilvánul: „Nekem élni azt jelenti, hogy Krisztusért élni.”
Ferenc pápa egyszerű és természetes lelkületével, óriási karizmájával a szeretet és a testvériség üzenetét hozza az emberek és az országok számára – hangsúlyozta a nuncius. – A 2017-es béke világnapján elmondott üzenetében a békét szolgáló cselekvés stílusának, az erőszakmentességnek az elfogadására sürget: „Legyen a szeretet és az erőszakmentesség az a mód, ahogy egymáshoz viszonyulunk a személyek közötti, a társadalmi és a nemzetközi kapcsolatokban. Az erőszak áldozatai, ha ellen tudnak állni a bosszú kísértésének, a leghitelesebb tanúi lehetnek a béke erőszakmentes építésének. Bárcsak az erőszakmentesség lenne a döntéseinket, kapcsolatainkat, cselekedeteinket, s mindenféle politikát jellemző stílus, a helyi, mindennapos szinttől egészen a világméretű szintig” – olvashatjuk a pápai békeüzenetben.
A diplomáciai testületekhez szóló, január 9-i üzenetében így írt a Szentatya: „Emberek milliói élnek értelmetlen konfliktusok közepette, fájdalomtól és haláltól szenvedve (…), még a biztonságos helyeken is általános félelem uralkodik.”
A Fatimai Szűzanyánál tett idei látogatásakor a pápa újfent emlékeztetett arra, milyen fontos a békéért imádkozni: „Még akkor is, ha az imáink ellenére a háborúk folytatódnak, az imák sosem feleslegesek. Isten kezében az imák fontos eszközök, amit ő a jó cél érdekében felhasznál a saját ideje és módjai szerint, ami teljesen különbözik az emberétől.”
Imádkozzunk tehát a békéért és a Szentatya küldetéséért, kérve Szűz Máriát, a mi Anyánkat, hogy segítse őt ebben – zárta ünnepi homíliáját Alberto Bottari de Castello.

*

Ferenc a 266. pápa, ő az első latin-amerikai és az első jezsuita Szent Péter utódainak sorában. 1936. december 17-én született Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsaládban, Jorge Mario Bergoglio néven. Vegyésznek készült, de végül a papi hivatást választotta. A szeminárium elvégzése után, 1958-ban lépett be a jezsuita rendbe.
A filozófiai doktorátus megszerzése után irodalmat, pszichológiát és filozófiát tanított. 1969-ben szentelték pappá. A kiváló vezetői képességekkel megáldott Bergoglio 1973-tól hat éven keresztül volt a jezsuita rend argentin tartományának vezetője. 1998-ban lett Buenos Aires érseke, 2001-ben II. János Pál pápa bíborossá kreálta.
A XVI. Benedek pápa lemondását követően összehívott konklávé második napján, 2013. március 13-án választották pápává.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..