Kincsek a mélyből
Első állomásunk a Károly Róbert téren álló impozáns Szent Bertalan-templom, amit a gyöngyösiek csak „nagytemplomnak” neveznek. A XIII. században már istenháza állt e helyen, de Csák Máté 1320-ban fölgyújtatta. (A tűz egyébként Gyöngyös életében majdnem minden évszázadban elvégezte pusztító munkáját. A város számtalanszor épült újjá a hamuból.) A leégett templom helyére épült úrhajlékot a XV. században alakították át gótikus csarnoktemplommá, de a törökök „vendégeskedése” alatt ismét lángok csaptak fel körülötte. Az 1756-ban felépült újabb istenháza szintén nem az örökkévalóságnak készült, hiszen az 1917-es nagy gyöngyösi tűzvész martalékává lett. A templom Nagy Virgil építész tervei szerint 1922-ben épült újjá.
A Szent Bertalan-templom azonban nemcsak arról nevezetes, hogy sokszor nézett szembe a lángokkal, hanem arról is, hogy pompás és kalandos sorsú egyházi kincseket rejt. Egyházi gyűjteménye az úgynevezett Szent Korona Házban tekinthető meg. A város legszebb palotáját Gróf Almásy Pál építtette 1784-ben. Az Almásy grófok koronaőrök voltak, és 1806-ban az impozáns épületben rejtették el a királyi ékszert Napóleon csapatai elől. A ház ma a páratlan szépségű és értékes gyűjteményt őrzi, és itt működik a plébánia is.
A tárlat értékét tekintve az esztergomi főszékesegyház kincstára után a második helyen áll, és XX. századi története kalandregénybe illik. A II. világháború alatt az egyházközség három tagja elrejtette a kincseket a benyomuló idegenek elől. Megesküdtek, hogy amíg a szovjet csapatok hazánkban állomásoznak, addig senkinek sem árulják el, hová ásták el azokat. A szovjetek „kicsit” hosszabb ideig időztek nálunk, mint ahogyan azt vártuk. Félő volt, hogy mindhárom egyházközségi tag magával viszi a titkot a túlvilágra. Katona István apát 1967-ben végül szóra bírta az egyetlen még élő tanút. Nem hiába. Bámulatosan szép és értékes monstranciák, kelyhek, füstölők, textíliák, miseruhák, szobrok, könyvek kerültek elő. A negyvenhárom ötvösmű legrégebbi darabja 1507-ből való. Egyediek a felvidékről származó, XV–XVI. századi bőrtűs-filigrános kelyhek. A világon tizennégy ilyen létezik, közülük hetet a gyöngyösi kincstár őriz.
Az értékes tárgyakat raktárakban tárolták 1990-ig, csak ezt követően kerültek kiállítótérbe, de sajnos szinte abban az állapotukban, ahogyan megtalálták őket. Juhász Ferenc, a gyöngyösi Szent Bertalan-templom plébánosa hét évvel ezelőtt, ahogyan lapunkban is beszámolt róla, még nem sok reményt látott arra, hogy változzon a helyzet. Ezért is nagy öröm, hogy egy 2009-es európai uniós pályázatnak köszönhetően a látogatókat tavaly óta egy megszépült, kibővült, akadálymentes kiállítótér fogadja, ahol a kincsek csakugyan ragyognak, akár a mesékben.
Mamut a kastélyban
De menjünk tovább, hiszen Gyöngyös számos érdekességet rejt még. Az egykori Orczy-vadászkastély felújított épületében lévő Mátra Múzeum például remek tanulási és kikapcsolódási lehetőséget nyújt kicsiknek is nagyoknak. A gyűjtemény különlegessége Magyarország egyetlen, teljes épségben előkerült mamutcsontváza, amelyet Mátraderecskén találtak.
Egy másik épületben kapott helyet a természettudományi kiállítás, melynek középpontjában egy hatalmas épített fa áll. Gyökerétől a lombkoronájáig járhatjuk végig az épületet, így ismerkedve meg az élővilággal. A múzeum, vagyis a hajdani kastély parkjában él Magyarország legnagyobb törökmogyorófája.
A park bejáratát faragott oroszlánok őrzik. A legenda úgy tartja, hogy az oroszlánok, amikor meghallják a déli harangszót, elmennek ebédelni. E sorok írója kora este járt itt, így erről nem tud beszámolni. Egy biztos, az oroszlánok nem tűntek éhesnek.
Hűséges ferencesek
Ha azt hisszük, Gyöngyösön csak a Szent Bertalan-templom egyházközségi tagjai tudtak titkot tartani, tévedünk. A város ferencesei szintén büszkélkedhetnek ezzel a tulajdonsággal.
A szerzetesek Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelt temploma a Barátok terén található, kolostorépület és szépséges kerengő is tartozik hozzá. Az épületegyüttes valamilyen formában már az 1400-as évek végén is itt állt. 1709-ben az altemplomban temették el fényes külsőségek között Rákóczi legendás tábornokát, Vak Bottyánt. Igaz, a sírt még nem találták meg. Ez azonban nem csoda, ugyanis a templom és a kolostor ugyancsak sok átépítést és tűzvészt élt át. A már említett 1917-es nagy pusztítás után a helyreállítás olyan jól sikerült, hogy a hálás gyöngyösiek később „szép templomnak” nevezték el a ferences istenházát.
A II. világháború után a barátok újraindították a vallási életet, de tevékenységük hamarosan a templom falai közé szorult, majd a közösséget felszámolták. Az itt tevékenykedő Kiss Szaléz páter – a hét ferences mártír egyike – ellen 1946-ban koholt vádak alapján pert indítottak, és a szovjet hadbíróság 1946-ban halálra ítélte Sopronkőhidán. Rendtársai a gyónási titok vértanújaként tisztelik. A kerengőben díszkút, az épületben kiállítás őrzi emlékét. A városban pedig az egykori Marx Károly utca ma Kiss Szaléz nevét viseli.
A templomban és a kolostorban kísérőnk, Kárpáti Kázmér atya vezetett körbe minket. Ő mesélte el azt is, micsoda meglepetés várta a rendszerváltást követően az ide visszaköltöző barátokat. Egy befalazott lépcsősor mögül 1998-ban értékes könyvek, iratok, liturgikus eszközök kerültek elő. A legértékesebb „lelet” a negyvennyolc soros Fustus-Biblia volt, amelyet 1462-ben nyomtattak Gutenberg műhelyében. Később kiderült, az atyák 1950-ben rejtették el itt kincseiket: falakba és szívükbe zárva a titkot. A felbecsülhetetlen értékű gyöngyösi ferences könyvtár egyébként tizenhatezer kötetből áll. Matematikai és orvostudományi ritkaságokat is rejt. Az egyik könyv Mátyás király Bibliotheca Corvinianájának állományába tartozott.
A kolostor épülete ad otthont a ferences rend által fenntartott gyöngyösi Autista Segítő Központnak is. Az ellátott gyermekek és felnőttek az év nagyobb részét az intézmény falai között töltik. Tudomány, szépség, hűség és segítségnyújtás – mi más is jellemezhetne egy ősi ferences helyet?
A borpalota
Ha Gyöngyösön járunk, természetesen nem távozhatunk anélkül, hogy ne innánk meg egy pohár jó mátrai bort. A város Borpalotáját 1907-ben adták át, és ma is Gyöngyös legnagyobb pincészete. Ez a hely azoknak is nagy élményt nyújthat, akiket érdekel a borászat története. A labirintusszerű, hatalmas pincerendszerben régi fahordókat, modern acéltartályokat és a szocializmus tömegtermelésének egykori betontartályait is megnézhetjük. A pincészet előzetes bejelentkezés után látogatható, a túra hangulatos kóstolóhelyiségben végződik. A leggyakoribb borfajták: Szürkebarát, Sauvignon Blanc, Olaszrizling, Hárslevelű, Leányka, Ottonel Muskotály. A márkanevek pedig igazán költőiek. Őzike, Fríz, Kerekerdő. A legtalálóbb az 1014 elnevezés. Kitalálják, mire utal? Természetesen a Kékes csúcsára…
