Gyermekek a misszióért

A vatikáni VI. Pálról elnevezett csarnok gyermekek vidám énekétől volt hangos a múlt szombaton délelőtt. A cseh, francia, horvát, ír, lengyel, német, olasz, spanyol, szlovák fiatalok között jelen volt harmincnégy magyar „kis misszionárius” is, az indiai származású Benvin Sebastian verbita szerzetes, a Pápai Missziós Művek magyarországi nemzeti igazgatója vezetésével. Ez a római zarándoklat történelmi esemény volt, hiszen a Szent Gyermekség Műve hazánkban hatvan évi szünet után kezdte újra munkáját a közelmúltban. A gyermekek Budapestről, Csesznekről, Fótról, Hajdúdorogról, Nyíregyházáról, Szekszárdról érkeztek az Örök Városba.

A római zarándoklat célja az volt, hogy a gyermekek elmélyítsék ismereteiket Szent Pálról és tevékenységéről. Ennek egyik legfőbb jellemzője, hogy Krisztus állt az apostol életének és szolgálatának középpontjában, küldetésével elősegítette a népek és kultúrák közötti találkozást. A hatezer gyermek és kísérőik szombaton már reggel gyülekeztek, jóval a pápa érkezése előtt a VI. Pálról elnevezett teremben, hogy megismerkedjenek egymással. A csoportok felváltva léptek a pódiumra, és bemutatkoztak társaiknak. A magyar gyermekek közül ketten – Tibor és Katalin – abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy személyesen adhatták át a csoport ajándékait XVI. Benedek pápának.

A VI. Pál teremben a Szentatya gyermekek kérdéseire is válaszolt: Vajon eljön-e az idő, amikor a különböző kultúrák békében megférnek egymással Jézus nevében? – kérdezte az egyik olasz kisfiú, utalva barátjára, akinek egyik szülője olasz, a másik külföldi. A pápa válaszul fölidézte saját gyermekkorát, amikor testvérével együtt egy négyszáz lelkes bajor kisfaluban járt iskolába. Mivel az általános iskola megkezdése előtt kevéssel költöztek oda egy másik városból, bizonyos értelemben külföldinek számítottak, a helyiek más dialektusban beszéltek. Ennek ellenére befogadták őket az osztályba, ahol szegényebbek és gazdagabbak egyaránt voltak. Mindez azonban nem jelentett problémát, jó kis közösség alakult ki. Persze időnként veszekedtek, de aztán kiengesztelődtek egymással. A veszekedés ugyanis emberi dolog, a lényeg az, hogy utána megbocsássunk egymásnak – magyarázta a gyerekeknek a pápa.

Az egyik kislány arra volt kíváncsi, vajon gondolta-e valaha a Szentatya, hogy pápa lesz? „Az igazat megvallva, sosem gondoltam volna – válaszolt Benedek pápa -, annál is inkább, mert egy egészen kicsi helyen nőttem fel, ahonnan elérhetetlennek tűnt az akkori pápa, XI. Piusz. A mai napig nem értem igazán, miért választott az Úr erre a szolgálatra, de elfogadtam szívesen. Az erőmet meghaladó feladatban Isten segít engem – mondta XVI. Benedek.
A missziós gyermekség témájához kapcsolódik az a nemzetközi gyermekrajz vándorkiállítás, amelyet magyar kezdeményezésre rendeztek Szent Pál vértanúságának színhelyén, a bazilikához közel fekvő „Tre Fontane” apátságban. A Szeretethimnusz – a Biblia és Szent Pál évében kiállításon, amely Hatvanból indult ki, százhúsz különböző nemzetiségű gyermek alkotása tekinthető meg június 30-ig, a Szent Pál év lezárásáig.

(Bővebb tájékoztatás a Szent Gyermekség Művéről a Pápai Missziós Művek magyarországi honlapján: www.papaimisszio.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.