Gyászgyertya Szokolay Sándornak

Európai hangzatokra is figyelve írta Szokolay szimfonikus és kamarazenéjét, vokális műveit, a szakrális örökség ismeretében egyházi szellemű oratorikus és kórusciklusokra rendezett kompozícióit. A Missa Pannonica, a Kecskeméti mise, Szent István és Boldog Gizella tiszteletére írt himnusza, misztériumoperája, a Margit, a hazának szentelt áldozat a XX. század kiváló zenei értékei és a jövőnek utat mutató alkotások, ha a szakralitás és a magyar kérdések újrafogalmazódnak. Az 1999-ben született Symphonia Hungarorum (III. szimfónia – Nagy Gáspár versére) nemzeti történelmünk színes, drámai hangú tablója. Ez volt a legfőbb sajátja a szerzőnek: hangzatok finom köntöse, és erő, amely főleg színpadi munkáit jellemzi.

 

Amikor Rómából hazatért, lelkendezve számolt be: „Nekem, az evangélikusnak, tudod, milyen élmény volt az Urbs? Rövidesen befejezem római szimfóniámat…”


Ökumenikus lelkületéről többször meggyőződtem, egyenlő értékkel fért meg benne a Luther-kantáta és a Korál-requiem, az egyházi népének és a gregorián himnusz. Föntiek üzeneteit úgy közvetítette, hogy minden leírt hangot átelmélkedett; hit, keresztény meggyőződés, „magasabb áramlatok” őrzői legjobb művei, és a történelmi fájdalmakéi, amelyek költői sorokkal közelíthetők meg:

 

A stációk magasba vezetnek

Szűkülő ösvényre boruló palást

Védi az éneket

Mit rejtekéből a szív kivált.

 

Magyarország a szíve közepében élt. Néhány éve a Soproni Füzetekben megjelent vallomása a „leghűségesebb városról” a hazaszeretet chartája is. Amikor Sopronba költözött, kérdésemre ennyit mondott: „Ott mindig megtaláltam a nyugalmat, az alkotásnak élhetek…”

 

Élt is. December 8-án ment el, nyolcvankét éves korában. Tervem volt, hogy interjút kérek tőle a jövő évben. Karácsonyi pasztoráljait hallgatom most, „sietősen ballagó” pásztorok talpa dobbanásait.

 

Merre jársz, „öreg pásztor”? Imádsággal fordulok érted Urunkhoz, akit sohasem tagadtál meg.

 

Ravatalodnál idézem egykori békéstarhosi zeneelmélet-tanárod – barátod: Törzsök Béla verssorait:

 

A test lehull, a lélek messze száll, egekbe száll,

 

hová Megváltónk hű szerelme szólít: mennyei lakozást kínál.