Gyász gyerekszemmel

A kisfiú naponta eljátszotta az óvodában, hogyan ápolták az édesapját. Egyszerre volt szomorú és szeretetteljes az a kép, ahogyan játék közben a kisasztalnál édesapjának is megterített a kicsi árva. Így magyarázta, miért van eggyel több a játéktányérkákból az asztalon: „Óvó néni, tudod, az apukám hosszú útra indult, és közben meg is fog éhezni, ezért kell neki is a tányér…” Óvodáskorban a gyerek „kijátssza” magából a bánatát, ahogyan az örömteli érzéseit is újraéli a játék során. Felnőttkorra el is felejtjük már, hogy piciként természetesebbnek vettük, hogy az élet véget ér, a jó dolgoknak pedig gyakrabban tudtunk örülni. Eltávozott szeretteink emléke örökké él bennünk. E sorok végén is ajánljuk őket Isten kegyelmébe.

Szólj hozzá!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.