Görögkatolikus lelkiség

Tanulságos számunkra – mint egyébként az evangélium minden szava – a holdkóros fiú meggyógyításának története (Mt 17,14–23a). Jézus itt sem habozik jót cselekedni az apa kérésére. Ám előtte olyat tesz, amiről nem gyakran olvashatunk az evangéliumban, megkorholja a népet: „Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom? Meddig tűrjelek benneteket?” (Mt 17,17). Ám tüstént utána segítséget nyújt: kiűzi az ördögöt a szerencsétlen fiúból, aki „azonnal meggyógyult”. Szeretete ugyanis határtalan. És jó orvosként meg is mondja: „Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket” (Mk 2,17). Nem mellőzhetjük azonban korholó szavait, amelyek akkoriban ugyanúgy érvényesek voltak, mint napjainkban. S talán nem is szabad méricskélni, melyik nemzedék a rosszabb. Ma a tömegtájékoztatás (az írott, a hangzó és a képben megjelenő híradás) biztosan nagy hatással van ránk.
Jézus először hitetlennek nevezi a népet. Biztosan igaza volt ebben. Biztos az is, hogy a farizeusok (akikre csak később fogták rá, hogy képmutatók) nagyon vallásosak voltak, s rajtuk kívül is akadtak szép számmal, akik megtartották az ószövetségi törvényeket, és teljesítették az akkori vallási kötelezettségeiket. De a „nép”, a Jézust körülvevő „nemzedék” nagy többsége biztosan hitetlen volt, ha megérdemelte a korholást. Ám a mi nemzedékünk, a mi korunk nem éppen ilyen? Nem érdemeljük-e Jézus korholását? Bizony, még a tanítványainak is azt mondta Jézus, hogy „gyenge (vagy más fordításban: kevés) a hitetek”. Persze az ördögtől megszállt fiú apja Jézushoz fordul a bajban, ahogyan mi is gyakran tesszük. De hol van ebben az igazi mély hit? Tanuljunk Jézus szavaiból, és mélyítsük, gyarapítsuk a hitünket napról napra!
Jézus másodszor romlottnak nevezi a népet. Hogy ez mit jelent, azt talán megvilágítja az evangélium eredeti görög szövege. A „diesztrammené” kifejezés jelentése „kificamodott”. Ami eltér a jótól, ami nem helyesen működik. S ezt támasztják alá a szó további jelentései: romlott, mert „kifordult önmagából”, nyilván lelkileg és szellemileg értve. Mai világunkban is azt látjuk, hogy erkölcsi fertőbe jutott. Félelmetes a Rómaiaknak írt levél elején szereplő mondatokat olvasni arról, micsoda ocsmányságokat műveltek az akkor élt emberek (Róm 1,18–32). Ám mi is épp ezeket tesszük napjainkban. S még tovább is mehetünk. A szó eredeti jelentése szerint romlott, aki másokat félrevezet, kifordít, aki Isten ellen lázít. Hát nem ezt éljük meg mi is mai világunkban?
De Jézus meghatározza a gyógyulás útját is: böjttel és imádsággal (Mt 17,21) ki lehet űzni, el lehet távolítani a gonoszt. Ne habozzunk hát! Ne becsüljük le a böjt és az ima értékét! Ha erős hitre teszünk szert, akár hegyeket is mozgathatunk. Csak rajtunk múlik, mert Jézus velünk van!
Figyeljük meg, hogy az apa így fordul Jézushoz: „Uram, könyörülj fiamon” (Mt 17,15). Gyakran elhangzó liturgikus fohászunk rejtőzik ebben: „Uram, irgalmazz!” Kérjük hát ezt magunknak is, hogy ne legyünk hitetlenek és romlottak!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..