görögkatolikus lelkiség

Kitavaszodott. Itt a május. Kimenőénekként görögkatolikus templomainkban is felzeng a Szűzanyát köszöntő ének: „Ezerszer köszöntünk, hozzánk érkezett ötödik hónapja az esztendőnek. Virágos május, ó Isten hozott, Szűz Mária magának választott.” Fülbemászó, kellemes dallama, egyszerű szövege (nagyon kevés teológiával) közkedveltté tette népünk körében. Bárhogy igyekeztem, eddig nem sikerült nyomára bukkannom e híveink számára oly kedves Mária-ének eredetének. Újabban néhány népénekgyűjteményben megtalálható; a máriapócsi népénekek között is szerepel. De hogy ki írta, honnan származik, azt nem lehet tudni. Legalábbis én nem tudom. Mint ahogy azt sem, miért vált valóban az egyik legkedveltebb népénekké görögkatolikus híveink között is.
Azt is csak találgatni lehet, hogy miért Mária hónapja a május. Nem kötődik hozzá olyan esemény dátuma, mint októberhez a fatimai jelenések. Talán a természet megújulására gondolhatunk (amely, persze, ilyenkor már javában tart), s párhuzamot vonhatunk a természetfeletti élet elindulásával. Mária, az Istenszülő beleegyezésén múlott, hogy Isten örök akaratából Jézus Krisztus húsvéti misztériuma megvalósulhasson világunkban. S ebből fakadóan énekelhetjük a következő sorokat: „Oly szép a tavasznak ez a hónapja, mintha a mennyország földre szállt volna.” Az is igaz viszont, hogy ennek az éneknek egyetlen versszaka, egyetlen sora sem szól Jézushoz, mind­egyik Máriát köszönti. Talán Mária természetfeletti szépségére is gondolhatunk. Hiszen ő Isten előrelátó gondoskodásából mentes volt az áteredő bűntől (Szeplőtlen Fogantatás), s Isten kegyelmi segítségének felhasználásával és saját erejéből mentes volt minden más személyes bűntől is. Ezért énekelhetjük ebben az énekben a következő sorokat is: „Gyöngyvirágos kert az emberek szíve, melyben legszebb virág Mária képe.” Mária nemcsak a „legszentebb virág”, hanem a bizánci egyház liturgiájának megfogalmazása szerint ő a „legszentebb, legtisztább, legáldottabb dicső Királynénk, az Istenszülő és mindenkor szűz Mária”. Megnyugtató választ eddig hiába kerestem, nem találtam az ének további kifejezéseire sem. Arra, hogy Mária miért a „május királynéja”, illetve, hogy miért „választotta magának” a májust. A teljes szöveg az egyik esetben így szól: „Mennyei tavasznak legszebb rózsája, üdvöz légy, május hó szent királynéja.” A másik kifejezés pedig a refrénben tér vissza minden versszak végén: „Virágos május, ó Isten hozott, Szűz Mária magának választott.”
Gyönyörű szép ének. Kedves a fülnek. Édes a szívnek. Felemelő a léleknek. Mégis, mi azt érezzük, hogy a bizánci egyházban megszokott súlyos, veretes, teológiailag gazdag himnuszainktól meglehetősen távol áll. És ez akkor is érvényes, ha templomainkban zeng, különösen az Istenszülőt köszöntő Paraklisz végeztével. Amivel kapcsolatban szintén nem tudható, miért alakult ki májusi végzésének szokása, s miért szorult háttérbe az augusztus első két hetében való bemutatásának gyakorlata.
A lényeg, hogy szeretjük és szeressük a drága Istenszülőt!