Görögkatolikus lelkiség

Akár szegények vagyunk, akár gazdagok, nem kerülhetjük ki a bennünk felmerülő kérdést: „Mit tegyek?” (Lk 12,17) A pünkösd utáni 26. vasárnap evangéliuma (Lk 12,16–21) az élet egy területére vonatkozóan eligazítást ad. Ne tegyünk úgy, mint az „esztelen” gazdag, aki az evangéliumban ezt a jelzőt kapja. Ne csupán a földi vagyonunk gyarapítása legyen az életcélunk. Karácsonyhoz közeledve különösen érdemes megfontolnunk ezt, hiszen a helyes felkészülésünk egyik fontos sarokpontja lehet. Az nyilvánvaló, hogy Isten a gazdagságot – mint olyat – nem ítéli el. Jézus szavai viszont figyelmeztetők: bármennyi vagyont halmozunk is fel, pórul járunk, ha Istenben nem gazdagodunk (Lk 12,16–21). Mi hát a helyes gazdagság titka?
Mindenekelőtt Istenünktől vehetünk példát. Ő végtelenül – korlátok nélkül – gazdag az irgalmasságban mindenki, még a bűnösök iránt is. Szent Pál apostol is ír erről (Ef 2,4–5). Ám a magyar fordítás nem teljesen pontos. Érdemes az eredeti görög szöveget megnézni, ahol a plusziosz szónak több értelmét is találjuk: gazdag, jómódú, bőséges, fényűző. Ilyen az Isten! De nem ám anyagi dolgokban, hanem az irgalmasságban. Sőt: irgalmas, „igen nagy szeretetében, mellyel szeretett minket”. Milyen komoly példa számunkra! Legalább karácsony felé közeledve próbáljuk meg követni, amikor az isteni önkiüresítést (Fil 2,7) ünnepeljük. Igyekezzünk mi is gazdaggá válni az irgalmasságban, a felebaráti szeretetben. Hiszen ez van megírva Jézus Krisztusról: „ő értetek szegénnyé lett, bár gazdag volt, hogy az ő szegénysége által ti gazdagok legyetek” (2Kor 8,9).
Mit tegyünk, hogy helyesen legyünk gazdagok? Nem elégedhetünk meg csupán az anyagi javakkal, amelyek pihenést, jólétet nyújtanak (Lk 12,19). Hiszen az ilyen javak egyetlen pillanat alatt elenyészhetnek. Inkább Istenben kell gazdagodnunk. S itt és most elsősorban a felebaráti szeretet gyakorlására kell gondolnunk, amit az anyagi javaink helyes kezelésével – jótékonykodással – tudunk megvalósítani. Jó, ha meg tudjuk nyitni a pénztárcánkat a nagyobb csűrök építése helyett, és tudunk adakozni a nálunk szegényebb embertársainknak. Jézus bizonyára nem azt nézné, hogy mire fordítja a koldus a pár neki juttatott forintot.
Mindezek mellett fontos a lelki oldal is. Jézus mellbevágó kérdést tesz föl: „Amit gyűjtöttél, kire marad? (Lk 12,20) Csak az olyan kincseink maradnak meg, amiket a moly nem rághat szét, a rozsda nem emészthet meg (Mt 6,20). Olykor fontosabb a pénzbeli segítség helyett egy-egy jó szó, jó tanács, vagy egyszerűen az, hogy valamennyi időt rászánunk az embertársunkra. S a gazdagságunkból máris gazdagítani tudtuk őt is.
Gyakran énekeljük a vecsernyében az evangéliumi kérdést: „mit tegyek?”, s folytatjuk: „hogyan lépjek az ítélő Bíró elé?”, mert a „cselekedeteim gonoszok”. Íme, Jézus tanításából választ kapunk. Ha nemcsak a földi vagyon gyarapításával foglalkozunk, hanem a szeretet cselekedeteiben is törekszünk gazdagokká válni, akkor lehet helyes a gazdagságunk.

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..