#godislove
Fozó: Lambert Attila

 

Plakátvadászat, szelfi, sztori – a te történeted arról, miért szeretsz keresztény lenni, mit jelent számodra, hogy hiszel Istenben. Október 16-ától két héten át plakátokat találunk a főváros tizenhárom pontján. Milyen plakátok, hogyan és miért kerültek köztereinkre – erről beszélgettünk az akciót kezdeményező Hodász András atyával, a Budapest-Angyalföldi Szent Mihály Plébánia kormányzójával.

A történet a Coca-Cola sokakból felháborodást kiváltó reklámjával kezdődött.

– Igen. Nagy vihart kavart keresztény körökben a reklám, a felháborodás hullámai elértek engem is. Mint a közösségi oldalakon aktív szereplőt kértek, írjam alá a CitizenGo által indított petíciót, illetve tegyem közzé, mi a válaszom a reklámra. Akkor fogalmazódott meg bennem, milyen jó lenne, ha rólunk, a Katolikus Egyházról nem csak akkor kapna hírt egy nem hívő ember, amikor valami ellen felháborodottan tiltakozunk. A Facebook-oldalamon közzétettem, mennyivel többet adna, ha pozitív üzenetet hordozó plakátot készítenénk. Rákérdeztem, ki mit írna rá. Gyűltek a kommentek. Megkeresett egy üzletember konkrét ajánlattal: van apparátusa és kerete, amit szívesen rászánna erre. Az utóbbi hetek munkája nyomán elkészült a plakátunk, október 16-án, szerdán kerül ki a főváros köztereire.

Nehéz a virtuális információtengerben széles körben hatást elérni. Mivel lépnek ki az emberek elé?

– Sok javaslat érkezett a kommentelőktől, nagyon nehéz volt kiválasztani azt az egyet, ami a plakátra került. Az volt a cél, hogy a megfogalmazás közérthető legyen, azok felé is megszólító erővel bírjon, akik távolabb vannak az Egyháztól, és számukra is vonzó képet mutassunk magunkról. Így választottuk a jézusi hívást: „Atyám házában sok hely van.” Ehhez társítunk egy kifejező képet. Az életünkből vettük, magunkat mutatjuk meg, akik megtaláltuk itt a helyünket, és jó nekünk itt. Hittanosok, jegyes- és házaspárok vállalkoztak, hogy velem együtt szerepeljenek a képen.

A provokatív, bevállalós tartalmakkal könnyebb hatni.

– Nekünk más a dolgunk. Az Egyházról az a közkeletű nézet, hogy folyamatosan kioktatunk, megmondjuk, mit szabad, és mit nem. Velünk leginkább úgy találkoznak az emberek, hogy azt hallják, ez helytelen, ezt így kell csinálni, azt meg úgy. Belevittük magunkat a kéretlen erkölcscsősz státuszba. Valóban, időnként ki kell mondani az igazságot, de nem szabad, hogy csak arról szóljon a kommunikáció, hogy mi jó és mi nem. Ezzel akarunk szembeszállni, és azt közvetíteni egy szentírási igehellyel, hogy Isten szeret, mindenkit szeret és hazavár. Nála sok hely van, mindenkinek van hely. Elkészített hely, ahova várva vár bennünket.

„Atyám házában” – érthető és vonzó ez a kifejezés a nem hívő ember számára is?

– Biztos vagyok benne, hogy az otthon alapélmény minden ember számára. Jézus egy szeretettel teli otthonba hív. Meghívása olyan korban szólal meg, amikor sok otthon széttöredezik, a félelemnek, a szeretetlenségnek, a magánynak a helye. Annak próbáltunk hangot adni, hogy a kereszténység fő üzenete nem az, ki nem jöhet be, hanem az, hogy Jézus ide mindenkit meghívott. Ez a gondolat az életünk végső céljáról szól, arról, hogy mindannyiunk igazi hazája Istennél van. Talán ez egy megérintő üzenet, hogy van egy Atya, aki hazavár, mert szeret minket.

Mit várhatunk az Egyház számára a kommunikáció e szokatlan formájától?

– Hogy bejön-e, milyen hatása lesz, mindig csak utólag derül ki. Ez lényegében új terület a Katolikus Egyház számára, eddig, egy-két kivételtől eltekintve, ilyen módon nem szólalt meg. Ezért bármi, amit csinálunk, több a semminél. Ez „egy fecske” – ismerjük a mondást. Jó lenne a folyamatos jelenlét, ahogy például a Coca-Cola teszi. A cég több mint száz éve van jelen, állandóan használ plakátokat, nem csak új termékek bevezetésére, hanem annak az érzésnek az ébren tartására, milyen menő dolog az italt fogyasztani. Ezt az életérzést kapcsolják hozzá a termékhez. Érdemes arról elgondolkodnunk, hogyan tudnánk a társadalomban rólunk kialakult képet befolyásolni, alakítani. A mi fecskénk nem hozza meg a nyarat, de az első lépés lehet abba az irányba, hogy alakítsuk a rólunk alkotott képet. Hiszem, ha sok ilyen lépést teszünk a jövőben, változni tud a Katolikus Egyházról kialakult kép.

Sokak számára idegen lehet, hogy marketingeszközökkel hirdetjük a tanításunkat.

– Igen, a kommentekben is megfogalmazták ezt az ellenvetést. Valóban, minden eszközt lehet jóra, rosszra és semlegesen használni. A papírra nyomtatható szennylap és Biblia is, a telefonnal zsolozsmázhatok és nyomathatom a Fortnite háborús akciójátékot. Jézus azt mondta: „Menjetek az egész világra” – a mi világunk kitágult, sokkal nagyobb lett, mint a Megváltó korában, de az eszközeink is megvannak az elérésére. Miért ne használnánk őket?

Ahogy Ön is teszi, jelen van a közösségi oldalakon, a @papifranko mémjei, az élete nem lelkipásztori oldalára betekintést nyújtó képek sokakat vonzanak.

– Olyan ez, mint a málnaszörp, ami akkor finom, ha jó a szódavíz és a szörp elegye. Kell az igazság, kell a tanítás. Az én gyakorlatom hetven százalék „cukiság”, motoros életképek, vagányságok, vidámság. Harminc százalék az evangélium kőkemény tanítása. Ezt a tanítást, ezt a harminc százalékot akkor fogadják el tőlem, ha van mellette a hetven százalék. Ha azzal vagyok elfoglalva egy YouTube-vlogban, mit szabad és mit nem, vagy kritizálok, ki mit csinál rosszul, akkor elfordulnak tőlem, és kikérik maguknak: „Hagyjál engem békén!” A málnaszörp megfelelő arányban kevert alkotórészekből kiváló ital!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..