Babenbergi Szent Lipót őrgróf alapította 1135-ben. Hosszúhajós román stílusú templom 1300-ból származó üvegablakokkal, Altomonte és Rottmayr festett barokk oltárképeivel, gyönyörű faragott kórussal. Orgonáján többször játszott Schubert is. Rendházhoz kapcsolódó keresztfolyosóját háromszáz vörösmárvány oszlop díszíti. Káptalantermében nyugszik több Babenberg gróf és herceg, közöttük Harcias Frigyes, aki 1246-ban a magyarok elleni csatában a Lajta mellett esett el. A Bécs körül portyázó török hadak felgyújtották, és sírokat is dúltak. A helyreállított kolostor azonban (a bécsi Stephansdomhoz hasonló késő román stílusú és Ausztriában művészeti iskolát teremtő főkapujával és) barokk kapuzatokkal ékes udvarával ma is különleges látnivaló. Ugyancsak megtekintésre érdemes a kolostor múzeuma és középkori kéziratokat tartalmazó könyvtára. Újabb „csapás” nem érte Heiligenkreuzot, hacsak nem a „Kalapos” király rendelete, aki több zárdát és kolostort is bezáratott, és az itteni kolostortemetőt is felszámoltatta. Rendeletének jó néhány történelmi sír áldozatul esett, mint a Vetsera család sírboltja vagy a Monarchia kancellárjának, Reviczky Ádám grófnak a sírja. Csak Maria Vetsera baronesse „tért vissza”, akit Rudolf trónörökössel történt mayerlingi tragédiája után itt helyeztek nyugalomra. Szinte mesébe illő a történet, ahogy a kolostorban lakó hetvennégy cisztercita szerzetes, akik nemcsak evés közben hallgatagok, de egyébként sem beszédesek, megtalálta a módját, hogy szavak helyett fejezzék ki az örömet, és hirdessék azok számára is, akik másképp vélekednek a hitről, vagy ünnepkor is elkerülik a templomot. Gregorián énekeket tartalmazó CD-felvételükkel tették érezhetővé és érthetővé az ünnepet, mellyel világranglistát feje tetejére állító, Madonnát is verő „popsikert”, és hihetetlenül magas lemezeladási számot értek el 2008-ban. Zenés imáik – himnusz, requiem, vesperások és az apátság harangszavának énekes változata – Chant című dupla albummal eljutottak a világ minden részébe. A Music for Paradise egy „darabka mennybolt fülnek és szívnek”, amely vallástól, nemzetiségtől függetlenül megindítja a hallgatót.
