Huszti Zoltán 1985. április 4-én született Budapesten. A hivatás iránti érdeklődése a művészeti és a vallási élet több területén is megmutatkozott.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán diplomázott média- és festőművészként. 2011 őszén került a szemináriumba, jelenleg ötödéves növendék. Jelmondata: „Feltámadott!”
Tihanyi Péter a szentendrei egyházközség tagjaként rögtön az érettségi után jelentkezett a szemináriumba, és felvételt nyert.
Jelmondata: „Ne mondd, hogy ifjú vagyok!” (Jer 1,7b)
Umhauser Ádám 1991. május 19-én született Miskolcon. Arnóton nevelkedett, egy Borsod megyei kis faluban. Jelmondata: „Nehéz ajkú, nehéz beszédű ember vagyok én!” (Kiv 4,10)
Babos Áron 1981. május 18-án Budapesten született. 2006-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott. 2012-től az Esztergomi Hittudományi Főiskola teológushallgatója és az Érseki Papnevelő Intézet papnövendéke. Jelmondata: „Elég neked az én kegyelmem.” (2Kor 12,9)
Szivák Tamás 1993. december 21-én született Budapesten. Így vall hivatásáról: Valamikor a tizedik osztály első félévében fogalmazódott meg bennem véglegesen, hogy pap szeretnék lenni, talán annak hatására is, hogy a nyáron a húgom keresztanyja elment bencés apácának Tiszaalpárra.
Tóth Imre József 1984. december 30-án született. Mérnök-informatikus szakon tanult, de időközben egyre erősebben élt benne a papi hivatás gondolata. 2012-ben jelentkezett az esztergomi szemináriumba. A Katolikus Shalom Közösség az évek során lelki családjává vált. Jelmondata: „Veled akarok maradni, Uram, hisz az is ingyen adományod, hogy vagyok.” (Szent Ágoston, Vallomások)
Horváth Lajos 1957-ben született Pakson. Szekszárdon és Dombóváron nőtt fel. 1990-ig tervezőmérnökként, majd a közszolgálatban dolgozott. 1993-ban kötött házasságot, két lánya született: Csenge (21) és Kincső (17). „Számomra a diakónusság olyan út, amelynek során abban szolgálhatom Egyházunkat, amit elém tesz az Úr” – vallja.
Lesták Zoltán nős, négy gyermek édesapja. Jelenleg az Esztergomi Járási Hivatalban dolgozik szociális ügyintézőként. 2000-ben munkatársként csatlakozott a Szent András Evangelizációs Iskolához, majd a Szent Ignác Lelkiségi Iskolához. Diakónusi jelmondata: „Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek.” (Jn 15,5)
Pernitz Ákos középiskolai tanárként dolgozik, valamint tréneri feladatokat is ellát. A budapest-albertfalvi Szent Mihály-plébánia közösségéhez tartozik.
Diakónusi hivatásának magyarázata benne rejlik választott jelmondatában:
„Elég neked az én kegyelmem.” Szarvas Levente 2002-ben diplomázott a gyergyószentmiklósi Babeș–Bolyai Tudományegyetem térképészmérnöki szakán. 2002 óta házas, három gyermeke: Szabolcs (14), Edina (11) és Angéla (2). Miután Maroshévízről Magyarországra települt a családjával, a kelenföldi Szent Gellért-plébánián szolgál.
Jelmondata: „Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik, azoknak, akik az ő végzése értelmében arra hivatottak, hogy szentek legyenek.” (Róm 8,28)
Szlávik András gépészmérnök. Feleségével és hat gyermekével Budapesten él. A budapest-farkasréti Mindenszentek-plébánia közösségéhez tartozik.
Jelmondata: „Bármit tesztek, tegyétek szívből, mintha az Úrnak és nem embernek tennétek.”
Tóth László tizenhat éve házas, Esztergomban a belvárosi plébánia közösségéhez tartozik. Jelenleg börtönlelkészként szolgál. Kemenes Gábor atya segítette, és hívta meg a börtönlelkészi feladatra. Jelmondata: „Íme, tenyerembe rajzoltalak téged.”
