A szentelést Paul Richard Gallagher, a Vatikán államközi kapcsolatainak titkára vezette. Jelen volt Savio Hon Tai-Fai szalézi püspök, Görögország apostoli nunciusa; Enrico dal Covolo szalézi püspök, a Pápai Lateráni Egyetem rektora; Alois Kothgasser szalézi püspök, Salzburg emeritus érseke; Ludwig Schwarz szalézi püspök, Linz emeritus püspöke; Paolo Pezzi moszkvai érsek; Giuseppe Pasotto püspök, kaukázusi apostoli adminisztrátor; Tadeusz Rozmus, a közép- és észak-európai szalézi régió tanácsosa; Josef Ižold, a Szlovák Szalézi Tartomány tartományfőnöke, amelyhez az Azerbajdzsánban szolgáló szaléziak is tartoznak; valamint az Ortodox Egyház és az Azerbajdzsánban működő más keresztény közösségek különböző képviselői.
„Ezzel a döntéssel a pápa azt akarja, hogy az Egyház Azerbajdzsánban a püspök atyai irányítása alatt fejlődjön” – mondta Gallagher érsek. „Vladimír Fekete élete a hit kalandja. Amikor felfedezte hivatását szülőföldjén, Szlovákiában, nem élhette meg szabadon, így a papság első éveit rejtőzködve töltötte. Ez az ember, akit ma pappá szenteltünk, nagy bátorságot mutatott, amelyet a szolgálat valódi szellemiségévé alakított, Don Bosco hiteles fiaként” – tette hozzá.
A szentelést követően az új főpásztor a következőket mondta a kis azerbajdzsáni egyház tagjainak: „A szívem, az erőm, az időm és mindenem, amim van, a tiétek, és ez így is marad. Köszönöm a támogatást és az együttműködést.”
Ezután a jelen lévő számos egyházi személyhez fordulva hozzátette: „Kedves püspöktestvérek, nagyon közel álltatok hozzám a papi szolgálatom utóbbi éveiben, és nagyra értékelem jelenléteteket ma, ugyanez vonatkozik rátok is, kedves paptestvéreim, a legközelebbi rokonaim, szülővárosom hívői és különösen minden testvérem a Szalézi Családban.”
Vladimír Fekete püspöki mottója is elgondolkodtató: az azeri egyház első püspöke a szalézi mottó első részét választotta jelmondatának: „Da mihi animas”, vagyis „Lelkeket adj nekem” – emlékeztetőül, hogy mindig a rábízott lelkek megváltására törekedjen.
Forrás és fotó: Szaléziak.hu
