A Zöldág Nemzetközi Öko-Design Fesztivál e fenti kérdésre keresi a választ, és közös gondolkodásra hívja az érdeklődőket. A Klebelsberg Kultúrkúriában november 10-én már kezdetét vette az a rendezvénysorozat, amely december elsejéig számos színes program keretében járja körül a környezetvédelem különböző területeit. A rendezvények szombatonként (november 24-én és december 1-jén) ingyenesen látogathatók.
A fesztivál megszervezésébe sok és sokféle szervezet kapcsolódott be. Többek között a Magyarországi Észt Intézet, a Dán Kulturális Intézet, a Dán Természetvédelmi Hivatal, a Finnagora, a Lengyel Intézet, az Öko-Pack Nonprofit Kft., a Magyar Tudományos Akadémia, a VilágVÁLTÁS: A Fenntarthatóság Forrása eseménysorozat, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Vidékfejlesztési Minisztérium.
A felsorolásból is kitűnik, hogy a külföldi szervezetek közül élen járnak a skandináv, illetve a balti államok képviselői. Nem véletlen, hiszen a finn, dán, észt ökoházak, ökofalvak világhírűek. A skandináv népek mindennapjait már régóta átszövő környezettudatosság pedig példaértékű. Az észt ökodizájnerek legkiválóbbjai érkeztek most hazánkba. A fesztivál díszvendége többek között ezért is lett a Magyarországi Észt Intézet igazgatónője, Anu Kippasto.
A Klebelsberg Kultúrkúriában a november 10-én megnyílt ökodizájn-kiállítást (amely december 1-jéig tekinthető meg) egy látványos divatbemutató követte, amelyen külföldi és magyar divattervezők környezettudatos kollekcióikat sorakoztatták fel. A tárlaton számtalan ötletes megoldást láthattunk. Az újrahasznosított anyagokból készült ékszerek, használati tárgyak mind arra hívták fel a figyelmet, hogy a kidobásra ítélt hulladékainknak egyáltalán nem biztos, hogy a szeméttelepen van a helyük. A divatbemutatón látott ruhák tervezői szintén arra ösztönözték a jelenlévőket, gondolják át, hogy a szekrény mélyén relikviaként lapuló, akár még a nagymamától rájuk maradt anyagaikat miként tudnák újra felhasználni. Szép példákat láthattunk arra, hogy kis fantáziával egy csipketerítőt vagy akár egy régi függönyt is hordhatóvá és modernné lehet varázsolni.
A fesztivál programjainak színe-java az előttünk álló két szombaton zajlik majd. A szervezők nemcsak tudományos beszélgetésekkel és konferenciákkal várják a résztvevőket, hanem egy izgalmas, kulturális kalandra is invitálnak. Hiszen a művészet, a dizájn, a divat, a tánc- és zeneművészet képviselői is bemutatják, miként jelenik meg saját területükön a környezetvédelem. Az ökodizájn világán túl a klímabarát építészet, a fenntartható közlekedés, a megújuló energiaforrások, a hulladékkezelés, az ökofalvak, a közösségi kertek, a méltányos kereskedelem, az egészséges életmód, a környezettudatos életforma témáival is megismerkedhetnek az érdeklődők. De lesz öko- és biotermék-bemutató is.
A rendezvény tudományos része, a konferencia november 24-én, délután két órától zajlik majd, a játékos Zöldág Családi Nap szervezői pedig december 1-jén, délelőtt 10-től várják a kicsiket és a nagyokat.
Az ökológiai lábnyom
Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre tett hatását egy hektárban kifejezett mutatószámmal, az ökológiai lábnyommal lehet leírni. Az ökológiai lábnyom az a terület, amely károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat. Az ökológiai lábnyom napról napra változik, tehát az adatok már a kimondásuk pillanatában elavulnak, ezzel együtt képet alkothatunk általuk a közelmúltról. Egy 2011-es kutatás szerint egy ember átlagos ökológiai lábnyoma a Földön jelenleg körülbelül 2,8 hektár. A reális ökológiai lábnyom a föld összlakosságára vetítve 1,8 hektár lenne, vagyis ekkora földterületet kellene felhasználnunk ahhoz, hogy egy átlagembert eltartson a bolygónk. Ebbe minden beletartozik a fűtéstől kezdve a vízhasználaton át a hulladékkibocsátásig. Sok nemzet ennél jóval nagyobb ökolábnyomon él, mert képtelen 1,8 hektárból fenntartani magát. Ezek közé az országok közé tartozik többek között az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Mexikó, Brazília, Kína, Indonézia, India. Az USA ökológiai lábnyoma 10,3 hektár/ fő. Magyarország is másfélszer nagyobb lábon él, mint az kívánatos lenne. Ökológiai lábnyomunk itthon 3,1 hektár/fő, ami nagyjából megfelel a Földön élő összes nemzet átlagának.
