Főhajtás a doni hősök előtt

A főpásztor a továbbiakban emlékeztetett Ferenc pápa tavaly szeptemberben Doberdóban elmondott figyelmeztetésére, amely szerint az emberiség nem tanult a múltjából. Nem rabszolgái, hanem testvérei vagyunk egymásnak – hangsúlyozta a pápa. Az ember közösségi lény, keresi a másikhoz való tartozás lehetőségét, ami feltételezi az igazságosságot, a szabadságot, az ember személyi méltóságának figyelembevételét.


Amikor azonban az ember eltávolodik Istentől, egyúttal csorbul a testvériség iránti ősi vágya is. Ekkor szükségszerűen megjelenik az elidegenedés, a testvériség megvetése, a másik ember kizsákmányolása. Habár megszűnt a rabszolgaság intézménye, az ember újból és újból rabszolgasorba kényszeríti embertársait. Ha bűnbánatot tartunk, ha megkeresztelkedünk, ha megtérünk Istenhez, akkor a megbomlott testvériség – Péter apostolt idézve – helyreáll. Legyünk békét sugárzó emberekké! – zárta szentbeszédét a tábori püspök.

A 2. hadsereg „véres vesztesége” 1942 és 1943 áprilisa között – az eltűnteket, a halottakat, a hadifogságba kerülteket is beleszámítva – mintegy százhúszezer fő volt. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az újabb és újabb utánpótlásokkal együtt kétszázötven–kétszázhatvanezer ember harcolt a doni hadsereg kötelékében.

Fotó: Cser István