A Pax et Bonum Esztergomi Ferences Diákegyesület szokásos évi összejövetelének (április 25.) különleges hangulatot kölcsönzött a ferences rend idei, nyolcszáz éves jubileuma. Majnek Antal ferences, munkácsi megyés püspök mutatta be a szentmisét az egykori és mostani diákok jelenlétében.
Ezután a szokásoknak megfelelően az öregdiákok koszorút helyeztek el a hősök táblájánál (háborús halottak, börtönt, Gulagot szenvedett tanárok és diákok), majd Hajdú Antal atyára emlékezett a több száz diák. Hajdú Antal a gimnázium legendás igazgatója, aki a legnehezebb időkben, az ötvenes években és a hatvanas évek első felében vezette az iskolát. Majd a háború előtti atyák közül Nagy Sándor Arisztid emléktábláját keresték fel, illetve a kriptában valamennyi elhunyt tanárukért imádkoztak az egyesület tagjai.
A ferences család egyes ágainak képviselői önmagukról vallottak: bemutatták szerzetesi közösségüket, annak lelkületét. A minorita rendről Stefan Lacatusu testvér beszélt, megemlítve, hogy a magyarországi minoriták többsége ma Romániából érkezett. A kapucinusok két helyütt, Móron és Budapesten, a Fő utcában vannak jelen. Szpisják Péter Pál testvér többek között felidézte a capuccino elnevezés és a kapucinusok kapcsolatát.
A klarissza nővérek elöljárója, Nárai Éva Ferenc-Mária nővér monasztikus, szemlélődő életükről magával ragadó, hiteles szavakkal szólt – a csönd igazi életre, az isteni működés realitására segítő szerepéről. A ferences szegénygondozó nővérek zenével színesítették a ferences ágak gazdagságát – Ilon nővér egykoron a ferences kollégium mosodájában szolgálta a diákokat évtizedeken át.
Ocskay Rita – a népzene tanára – gyermekeivel a Ferences Világi Rend képviseletében igazi derűs ferences hangulatot teremtett, majd Asztrik testvér a kisebb testvérek képviseletében beszélt jelenükről.
Tokár János igazgató az elmúlt év eseményeiről számolt be az öregdiákoknak, majd Pinnyei Szilárd, a diákegyesület elnöke nyújtotta át a Temesvári Pelbárt-díjat Mikolai Vince miskolc-diósgyőri plébánosnak, illetve Kukoda László mérnöknek.
A Franka-nap további része a közös ebéd és a kötetlen beszélgetés jegyében folyt, s föl-fölidéződött a régi ferences induló sora: célunk a béke, tettünk mindig a jó, Isten kezében élni de jó.
