Fotó: AP
A szentatya most is a maga útját járja. A latin-amerikai ország legnagyobb társadalmi sebeire az irgalmas Isten és egyháza gyógyírját ajánlja. A gyilkos drogkereskedelem, a nehéz körülmények között élő bennszülöttek és a szegénység, az elvándorlás világában hirdeti az irgalmasság szentévének üzenetét: az erőszakmentes életet, a társadalmi békét és a korrupció megszüntetését. Ferenc pápa mintegy négyszáz kilométert tett meg, hogy eljusson a guadalupei Szűz országának szegényeihez.
Chiapas államban a bennszülött indiánok saját nyelvén szólt a lakossághoz, és a liturgia nyelvévé emeli a náhuatl nyelvet, amelyet mintegy másfél millióan beszélnek.
A pápa egyik életrajzírója, Armando Puente Bergoglio rejtett élete (La vida oculta de Bergoglio) című könyvében arról is ír, hogy Bergoglio atya ötvenkét éves korában, 1988-ban két évre súlyos depresszióba esett. Ekkoriban a córdobai tartományfőnökség munkatársaként volt gyóntató, és órákat imádkozott az Eucharisztia előtt. Egy ismerős orvosnőtől kapott egy Guadalupe-érmet, amelyet azóta is a nyakában visel. Armando Puente azt írja: „E két év elmélkedései, imái és gyónásai során tapasztalta meg Bergoglio az irgalmasságot, és mélyen átérezte azok szenvedéseit, akik felkeresték gyóntatószékét.”
Ez lehet a magyarázata annak, hogy pápasága első évében a szentatya – tőle szokatlan gesztussal – két szál arany rózsát csináltatott, és azt a guadalupei Szűz kegyképéhez küldette.
