A kívülbelül megújult épületben és „vonzáskörzetében” évek óta lelki felkészülés, pezsgő hit- és kulturális élet zajlik, amelynek minden bizonnyal betetőzése lesz a május 1-4. között zajló nagyszabású programsorozat. A török harcok idején két templomával együtt elpusztult község területét 1698-ban a Festetics család szerezte meg. Mivel Somogy megye egyházilag a veszprémi püspök alá tartozott, Festetics Kristóf – a templomfenntartás kegyúri kötelezettségét vállalva – 1753. június 18-án Padányi Bíró Márton püspökhöz fordult levélben egy új Isten-háza emelése ügyében. A ma látható épület szentélye és hajója a régi Szent Keresztről elnevezett egyház falaira épült, vagyis alapjait tekintve nagyrészt középkori eredetű. Tervezője minden valószínűség szerint Hofstädter Kristóf volt, aki az 1750-70-es években a Festeticsek szolgálatában állt. Az építkezést – az említett levélben kifejtett elgondolás szerint – 1758 nyarán fejezték be. Az igényesen kivitelezett templom főúri barokkrokokó ízlésű faragott szószéke és tabernákulumos főoltára megálmodója feltehetően szintén Hofstädter volt. A csehsüveg boltozatokat és oldalfalakat pompás színezésű művészi értékű freskók borítják, amelyek a szakirodalom tanúsága szerint Maulbertsch (vagy Dorfmeister) tanítványának munkái. A főoltárkép a Kereszt „mennybevitelét" ábrázolja. A szentély kupoláján a Szentháromság, a közép-kupolán az Angyali üdvözlet jelenete látható, a karzat felettire pedig barokk hangszereken zenélő angyalokat festett a művész. A hajó falait az apostolok és Nepomuki Szent János képe díszíti. Az oratórium falán a három isteni erény allegorikus ábrázolása, valamint a Festetics család címere látható, de a kor szokása szerint a mester a kegyúri família tagjait is megörökítette. A templom legértékesebb freskói a szentély két oldalán találhatók: a baloldali Szent Ilona császárnőt ábrázolja, amint megtalálja Krisztus keresztjét (326), a jobboldali Heraklius császárt, aki visszaszerzi azt a perzsáktól (678).
A II. világháborúban súlyosan megsérült az épület. A főoltár képét négy helyen szakították át belövések, a Péter-Pál oltárt tizennyolc helyen kellett újra faragtatni. A freskók restaurálására 1960-85 között került sor. 2002-től folyamatosan belső átalakítási munkák folytak a templomban, amely időközben külsejében is teljesen megújult. A felszentelés jubileumát a tatarozások, felújítási munkálatok mellett hároméves lelki felkészülés előzte meg. 2005 szeptemberétől egyházközségi trienniumot hirdettek: a kereszt évét az egyházközség mint a lelki kövekből épült templom éve követte, és idén szeptember 14-én zárul a kőből épült templom éve. Ez idő alatt havonta vendég lelkipásztorok által vezetett rekollekciós napokra várták/várják a környék hívőit. A Szent István Közösségi Házban a Szent István Esték előadás-sorozatnak – akárcsak az évente megjelenő plébániai kalendáriumnak – az adott lelki év mottója adott tematikát. A küszöbön álló ünnepségsorozatra iskolai rajzpályázatot hirdettek, de a helyi amatőr művészek is a templomhoz kapcsolódó alkotásokkal készülnek a jubileumra. A programok „fénypontja” a május 4-i szentmise lesz, amelyet Juliusz Janusz érsek, Magyarország apostoli nunciusa pontifikál, aki ez alkalommal tesz először lelkipásztori látogatást a kaposvári egyházmegyében. A négy napra az egyházközség vendégül látja a pécsi püspöki szeminárium növendékeit, akik az ünnepi szertartások alatt oltárszolgálatot látnak majd el.