A tisztán hitéleti képzést folytató patinás Hittudományi Karon (HTK) a felvételi eljárás sajátos jellege miatt még nem alakult ki az új tanévre felvételt nyertek végleges száma. Minden meghirdetett szakon (osztatlan teológus; katolikus közösségszervező BA; katekéta–lelkipásztori munkatárs BA; hittanár–nevelőtanár MA; katolikus kánonjogász MA) pótfelvételivel is felvételt lehet nyerni. A legnagyobb érdeklődés a katekéta–lelkipásztori munkatárs és a hittanár–nevelőtanár szak, illetve a hit- és erkölcsoktató szakirányú továbbképzés irányában mutatkozik a jelentkezők részéről.
A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) a rendes felvételi eljárás keretében felvett 1194 fővel meg tudta tartani a mostanra hagyományosnak mondható magas színvonalat a felvételi ponthatárok megállapításánál. A meghirdetett MA képzésekre felvettek száma ebben az évben 201. A bekerüléshez szükséges legmagasabb pontszámokat a nemzetközi tanulmányok BA (464 pont), a kommunikáció és médiatudomány BA (nappali 446 pont) és a pszichológia BA (439 pont) szakok érték el. Továbbra is a legnépszerűbbnek bizonyult a pszichológia BA; az anglisztika BA; a szociológia BA; a nemzetközi tanulmányok BA; a kommunikáció és médiatudomány BA; valamint a politológia BA. A mesterképzés területén a pszichológia, a fordító–tolmács, a Kelet-Ázsia-tanulmányok, a történelem és a nemzetközi tanulmányok szak irányában mutatkozott a legnagyobb érdeklődés. Az osztatlan tanárképzés gerincét az angol–történelem tanár és a magyar–történelem tanár szak alkotja.
A Jog- és Államtudományi Karon (JÁK) a minőségi követelmények szem előtt tartásával, a rendes felvételi eljárásban – a 2018-as évi eredményt jelentősen felülmúlva – 828 új hallgató kezdheti meg tanulmányait a karon, ami 9,2 százalékos növekedést jelent. A jogász nappali képzésen idén 440 (önköltséges formában 376) pont volt a felvételi küszöb. Ezzel az osztatlan jogászképzésre 706 főt vett fel idén a JÁK, amelyen belül 332 fő a nappali, 373 fő pedig a levelező képzési formára felvett hallgató. Az utóbbi eredmény jól közvetíti a JÁK azon törekvését, amely minden képzését egyformán fontosnak tekinti. Az igazságügyi igazgatás alapszakon jelentősen emelkedett az elmúlt évhez viszonyítva a bejutáshoz szükséges ponthatár, ami az államilag finanszírozott nappali formában 433 pontot jelent. Egyúttal 9,3 százalékkal tovább nőtt az alapszakra fölvett hallgatói létszám. Így reményeik szerint az idei adatok tovább erősítik a PPKE JÁK kiemelkedő pozícióját a hazai jogászképzésben.
Ebben az évben is kimagasló volt az Információs Technológiai és Bionikai Karra (ITK) jelentkezők száma, ami azt mutatja, hogy egyre többen szeretnék tanulmányaikat a PPKE ITK-n folytatni. Ez a tendencia a mérnök informatikus BSc tekintetében több mint hatszoros túljelentkezést eredményezett. A szak kiemelkedőnek tekinthető 399,23-ös pontátlagot ért el. Ugyanez az érték a molekuláris bionika BSc szak tekintetében elérte a különösen is magas 441,47 pontot, ahol a felvételhez szükséges küszöbérték 410 pont volt. A korábbi évekhez hasonlóan erős ponthatárok mellett 183 új hallgató kezdheti meg BSc, vagy MSc szintű tanulmányait az ITK-n.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem által 2019. július 24-én fölvett hallgatók összlétszáma 2205 fő. A PPKE kifejezetten sikeresnek tartja az ez évi – a 2018-as eljárásnál is eredményesebb – rendes felvételi eljárást, mind a minőségi kritériumoknak az egyes szakok ponthatáraiban történő érvényesítése, mind a magas hallgatói létszám szempontjából. Ezek egyértelműen jelzik a katolikus egyetem pozíciójának stabilitását, valamint – méretarányos összehasonlítás alapján – kiemelkedő népszerűségét a hazai felsőoktatásba jelentkezők körében. A PPKE bízik abban, hogy hasonlóan eredményes lesz a meghirdetendő pótfelvételi, és biztat mindenkit, hogy az intézményt választó jelentkezők éljenek ezzel a lehetőséggel.
Forrás és fotó: PPKE
