Ezeregyéjszaka a XX. századból

Abdolah Arakban született 1954-ben. Nagyapja ismert író és politikus volt, akit a sah dinasztiája gyilkoltatott meg. Teheránban járt egyetemre, ahol tagja lett egy illegális baloldali szervezetnek, amely éppúgy szemben állt az Amerika-barát sahhal, mint az őt elüldöző ajatollahokkal. 1986-ban el kellett hagynia Iránt, és Hollandiába menekült. Hollandul ír, bár választott hazájának nyelvét még ma sem beszéli tökéletesen. Németalföldi honfitársait azonban egyik ámulatból a másikba ejti. Elbeszélőereje, mesélőkedve, varázslatos könnyedséggel megrajzolt alakjai révén olyan világot varázsol elénk, amelyről egy átlagos európainak, hacsak nem történész, inkább csak ismeretfoszlányai vannak. Irán kapcsán eszünkbe juthat az egykor majd nyolc esztendőn át tartó iraki-iráni háború. Az olaj, a terror, a csador, a fanatizmus, a véres leszámolások, a Korán és Allah, a ramadán és a dzsihád. És a távoli múltból előderengenek a gyönyörű mesék az Ezeregyéjszakából. Kader Abdolah számít az európai ember ismeretfoszlányaira. De könyvében élesíti a képet, a színeket pedig árnyalja. A középpontban egy nyolcszáz éves család története áll. A regény mindössze két évtizedet mesél el ebből, az 1960-as évek végétől az 1980-as évek végéig tartó időszakot. A főszereplő Aga Dzsán, a mecset ura, a család feje és a bazár legtehetősebb embere. Szenedzsánban álló háza sok titkot őriz, többek között a legszebb szőnyegek színének titkát. Aga Dzsán becsületes, igaz hitű muzulmán, aki nem ért egyet az Amerika-barát sahhal, és később a Khoimeni ajatollah vezette iszlám fanatizmussal sem. Körülötte omlik és épül a világ, de egyvalami Aga Dzsán szívében mindig ugyanaz marad. Abdolah regénye tragédiákkal terhelt történelmi dokumentum is. De nem csak ennyi. Lírai hangvétele, mesés világa miatt egyes kritikusok a dél-amerikai mágikus realista regényekhez hasonlítják. A mecset ura szépirodalmilag talán nem remekmű, de lebilincselő olvasmány életről, halálról, újrakezdésről, az iszlám ezer arcáról, emberről és Istenről. Még ha azt az Istent Allahnak nevezik is benne.

(Kader Abdolah: A mecset ura, Nyitott Könyvműhely Kiadó Bt., 2009, 3490 Ft)

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .