Fotó: Lambert Attila
Hova vezethetők vissza a Metodista Egyház gyökerei?
– A metodista megújulási mozgalom a XVIII. században kezdődött. Protestáns ébredési irányzat, az angliai reformáció egyik ága. Alapítónk, John Wesley testvérével együtt anglikán lelkész volt. A sajátosan induló angol reformáció a XVI. századi kezdetek után szembetalálta magát az iparosodás és a polgárosodás kihívásaival. Wesley érzékelte, hogy az Anglikán Egyház nem igazán képes válaszolni ezekre a változásokra. A társadalmi viszonyok miatt nagyon is indokolt volt a megújulás, ám az mindig csak az egyénnel kezdődhet. Így volt ez az alapítók esetében is. Egyetemi társaikkal misszióba indultak Amerikába, az indiánok megtérítésére. Kezdeményezésük nem járt nagy sikerrel, csak a gyarmati telepesekkel tudtak találkozni, az indiánokkal nem. Amikor azonban visszatértek Londonba, rendkívül erős istenélményt éltek át. Ez indította el személyes megújulásukat, s ennek öröméből bontakozhatott ki a metodista ébredés.
Milyen választ adtak az alapítók a kor szociális és ideológiai kihívásaira?
– John Wesley hozzáállását szépen mutatja az a bristoli esemény, amikor munkássága e fellegvárában anglikán lelkészként kiállt a szabad ég alá a munkások közé. Ezrek hallgatták a szavait. A hivatalos Egyház képtelen volt megszólítani ezt a réteget, és nem tudta befogadni a templomba sem. Wesley azonban közéjük ment, s e sokezres tömegekből jöttek létre a későbbi gyülekezetek, az úgynevezett metodista osztályok. Egyházunkat ma is jellemzi a kor társadalmi problémái iránti érzékenység. Feladatunknak érezzük, hogy állást foglaljunk a ma embere számára fontos kérdésekben, a géntechnológiától kezdve az energiaforrások hasznosításán át a háború és béke kérdéséig.
A Wesley testvérek anglikán lelkészként szolgáltak. Hogyan következett be a szakadás?
– Az alapítók nem akartak mást, mint „a biblikus szentséget terjeszteni az országban”. Meg is vádolták őket azzal, hogy nem mondanak semmi újat. Ők azonban nem is újat akartak mondani, hanem visszatérni az evangélium krisztusi tanításához. Nem engedték, hogy a metodista osztályok magukban úrvacsorázzanak, illetve hogy vasárnap tartsanak istentiszteletet. Az, hogy a szakadás mégis bekövetkezett, történelmi okokra is visszavezethető. Még Wesley életében elszakadtak az amerikai gyarmatok, az anglikán lelkészeket hazaküldték. A fivérek halála után, 1784-ben, Baltimore-ban, az úgynevezett karácsonyi konferencián megszületett a Püspöki Metodista Egyház. Ott választották meg az első püspököt. De mindmáig erős a testvéri kötelék az Anglikán Egyház felé.
A társadalmi feszültségek iránti érzékenységük vitte közel az alapítókat a munkássághoz. A Metodista Egyházban ma is meghatározó a szociális felelősségvállalás.
– Alapkérdés számunkra, hogy észrevesszük-e magunk körül a rászorulókat, azt a szeretetéhséget, amely jelen van a világban. A szociális szolgálat a szeretet megélésének egy különleges formája. A kezdetekkor elsősorban a munkások, a szegények csatlakoztak a metodistákhoz. Látogatták a börtönöket, igyekeztek segítséget nyújtani a rászorulóknak, az éhezőknek. A magyarországi Egyházban a gyülekezetek ma is nagy figyelmet fordítanak a szociális szolgálatra. Ennek egyik legkiemelkedőbb területe a cigánymisszió. Borsodban, Pest megyében és a Dunántúlon is több helyen vannak cigány közösségeink.
A Metodista Egyház elnevezésében benne van a módszer szó, és a hitcikkelyeket olvasva valóban megmutatkozik a keresztény életszentség egyfajta „módszertana”.
– Igen, bár kezdetben ez gúnynév volt. A Wesley testvérek Oxfordban jártak egyetemre az 1720-as, 1730-as években. Módszeres, rendszeres életet éltek. Betartották az egyetem szabályzatát, és meglehetősen kilógtak az akkori egyetemi ifjak közül. Szigorú hetirendet dolgoztak ki maguknak, amely valahogy így nézhetett ki: hétfőn együtt tanultak, kedden a Szentírást olvasták, szerdán a börtönben, a rabok között szolgáltak, csütörtökön a szegény gyerekeket korrepetálták, pénteken pedig együtt úrvacsoráztak. Minden héten éltek a szentséggel, ezért a másik gúnynevük az lett: szakramentalisták. Életmódjuk a hitelességről is szólt. Hamarosan csatlakoztak hozzájuk a csoporttársaik.
Hogyan írható le az Egyházuk szervezete?
– Püspöki Egyház vagyunk, Magyarország több közép-európai országgal együtt a svájci püspök alá tartozik. A helyi területeket a „helynök”, az úgynevezett szuperintendens képviseli. Az éves konferenciákon a püspök felügyeletével születnek a legfontosabb döntések. Itt a paritás elve érvényesül, világi testvérek és lelkészek együttesen vesznek részt a munkában. Az egyes országokban körzeti rendszerben épülnek fel a közösségek. A lelkészt a püspök helyezi a körzetekbe, így jönnek létre a missziós állomások. Missziós Egyház vagyunk, világszerte nyolcvanmillió metodista van, akiket a Metodista Világtanács fog össze.
Melyek a metodista lelkiség ismérvei?
– Wesley a két nagy szeretetparancsra irányította a figyelmet, számára a kereszténység a szeretet vallása volt. Lényeglátásra törekedett, fő céljának tekintette, hogy terjessze a biblikus szentséget. A metodista lelkiségben rendkívül fontos a visszatérés a Bibliához, azaz Isten szavához, valamint a szentség, mert Isten szent életre hív minket. Megtérésre, majd tanítványi fejlődésre a megszentelt életben, a szeretetben. Parókiám az egész világ – fogalmazta meg egy másik jelmondatát Wesley. Ez is mutatja, hogy szélesebb perspektívában gondolkodunk, az egész világért felelősséget érzünk. Egyházunk meghatározó tulajdonsága a gyakorlatias gondolkodás, a cselekvő hit. Wesley egyik kedvenc igéje volt, hogy Jézus Krisztusban csak a szeretet által munkálkodó hit számít (Gal 5,6).
Egyházuk bemutatkozásában feltűnik a kötetlen istentisztelet megfogalmazás. Mit értenek ez alatt?
– Ez a metodista szabadság egyfajta kifejeződése. Nálunk családias a légkör, egy istentiszteleten lehetőség van a spontán bizonyságtételre, az énekre, de akár a születésnaposokat is köszönthetjük. Magyarországon sokféle formája van a metodista istentiszteletnek. Ez mindig függ a lelkiségi múlttól és a bevett helyi szokásoktól. Az alapkérdés az, hogyan tudjuk ma érthetően megszólítani az embert. Előfordulhat, hogy ehhez változtatnunk kell az istentiszteleti gyakorlaton. Igyekszünk rugalmasak lenni, és azt az elvet követjük, hogy a lényegben maradjunk egyek, a többiben pedig lehetünk szabadok.
Hogyan kerültek Magyarországra az első metodisták?
– Hazánkban a XIX. század közepén járt először metodista püspök, Matthew Simpson, aki Abraham Lincoln bizalmas barátja volt. 1857-ben egy találkozón vett részt Kossuth barátainak titkos körével, Pest-Budán. A szervezett metodista misszió a XIX. század végén kezdődött, amikor megjelentek a kisegyházak, válaszként a társadalmi változásokra. Jelen volt az emberekben egyfajta nyitottság, és a nagyobb egyházak nem tudtak mindenkit megszólítani. Több helyre is érkeztek neoprotestáns közösségek, Bácskába például lutheránus németek hívták meg a bécsi metodista lelkészt. Egyházunkban a mai napig megvan a kisebbségek iránti érzékenység. A Monarchiában ez főként a németek közötti szolgálatot jelentette, a két világháború között aztán a szlovákságét és a zsidóságét is, az ötvenes évektől pedig a cigány kisebbség körében indult el a metodista misszió. Ma tizenegy körzetben húsz lelkipásztor szolgál harminc gyülekezetben, mintegy kétezer-ötszáz–háromezer ember között. Két idősotthonban és egy középiskolában is igyekszünk helytállni, és hálásak vagyunk azért, hogy a nagyobb felekezetek testvérként tekintenek ránk.
Hangsúlyozzák az ökumenikus együttmunkálkodás szükségességét is. Hogyan nyilvánul meg ez a Katolikus Egyházzal közösségben?
– Nagy örömmel éltük meg Ferenc pápa és a Metodista Világtanács küldöttségének találkozását a katolikus–metodista párbeszéd ötven évének ünnepén tavaly októberben. Wesley maga is különös nyitottsággal fordult a többi keresztény felekezethez, és ezt újszövetségi alapokon tette. Ötvenkét alapprédikációjából az egyik, A katolikus szellemről című arra világít rá, hogy megfoghatjuk egymás kezét, képesek vagyunk egy irányba haladni, hiszen lényegében egyek vagyunk. A Jézus Krisztusban való üdvösséget hirdetjük. Ma is sokféle jelét adja ennek a metodista spiritualitás: 1999-ben írták alá katolikus és evangélikus részről a megigazulásról szóló közös nyilatkozatot, s a Metodista Egyház elsőként csatlakozott ehhez 2005-ben. Magyarországon sokféle formában éljük az ökumenét. Részt veszünk a különböző egységtörekvésekben, így a Magyar Evangéliumi Szövetség, az Aliansz ökumenikus imahetén vagy a helyi felekezetközi lelkészkörökben. Ez itt, Óbudán nagyon jól működik. Egyedülállónak számít, hogy két katolikus plébánia és a metodista gyülekezet együtt szolgál az Alpha-kurzusban, ami egyébként anglikán gyökerű. Az Ars Sacra Fesztiválon imasétát tartottunk, bejártuk egymás templomait és imádkoztunk. Jó látni, hogy a közösségeink nem egymásnak feszülnek, hanem megélik a testvéri egységet. A XX. század az ökumené százada volt. Bízunk abban, hogy a XXI. is az lesz.
