Miért állítottál
ilyen nehéz helyre?
Ne csupán összetört napokat adj,
ne csak megrepedt éjszakákat.
Adj néma és szótlan napokat.
Legalább méternyi fagyos földet.
A lélek egész táját, amit egyetlen
emlék tornya szúr át.
Végül add meg a szomorúság egész
kerek kenyerét,
melyet széles, lisztes tenyér formált.
És aztán hagyj aludni
a kenyérhez simulva
bizalommal, ahogy ernyedt kisbaba simul
anyja karjára.
Szopori Nagy Lajos fordítása
