Esély

Az ember időnként mégis megteszi. Mindegy, mi viszi rá. A lényeg: utána mindenki megkapja, amit megérdemel. Az odakapcsolási „bűnt” szinte nyomban követi a bűnhődés.

 A valóságshow-kat persze épeszű ember nem bírja tovább két percnél. Ám a zenei tehetségkutatók sokakat a doboz előtt marasztalhatnak. Értelme ezeknek a műsoroknak sincs, mégis mindig szívhez szóló, amikor a nép fia vagy lánya elindul szerencsét próbálni. Ősi recept ez. Szeretjük látni, ha egy „közülünk való” háziasszony vagy falusi gyerek megmutatja a profiknak, mi a dörgés. Főként, ha tényleg tudja, mi az. Mintha helyettünk is küzdenének. Mintha a rájuk eső fényből nekünk is jutna. De a gépezet, amelybe bekerülnek, már kevéssé vonzó.

A műsor köré épített illúziófelhő a versenyzőkkel elhiteti, hogy ez az egyetlen esélyük arra, hogy megvalósítsák önmagukat. Bár kérdés: vajon mióta jelent önmegvalósítást mások slágereinek a betanulása. De ne legyünk szigorúak, valahonnan el kell indulni. Hogy időnként hamisan énekelnek, és efölött a zsűri teljes mértékben szemet (fület) huny, szintén zavaró. De nézzük el ezt is, hiszen még a legnagyobb operaénekesektől is hallani néha fals hangokat. Hogy az egész műsor mű, és Ördög Nóra ziháló állelkesedése idegeket próbáló ezen is kár fennakadni. Egy központilag irányított műsor arcának biztosan ilyennek „kell” lennie. Az igazi kínt az jelenti, amikor a műzsűri, a műműsorban, a felülről vezényelt műhangulatban a hitelességet hiányolja. Azután pedig a láthatóan kevés élettapasztalattal rendelkező fiatal embereknek azt tanácsolja: hemperegjenek meg a nyolcadik kerületi mocsokban, hogy mélyebben át tudják élni a dalaikat. Mintha évtizedek embert próbáló nehézsége, fájdalma, öröme, szépsége, esetleg piszka, amelyből egy művész „dolgozik”, megszerezhető lenne egy hét alatt valamelyik „peremkerületben”.

De igaz, ami igaz, ha mégis kiruccanni vágynának ezek a mazsolák, én felültetném őket egy kőbányai buszra, hogy nézzenek be Deák Bill Gyulához. Róla aztán elmondható, hogy nem egy csillogó showműsor tette nagy zenésszé. Viszont több mint tíz éve ezt énekelte: „Agyadon végzik már a nagymosást, egyre showbb a show, hogy a lényeget ne lásd. Csupa gazdagok és szépek, gyere, kerülj beljebb, nézd meg az öreg Billy Rock and Roll bandáját. Itt a helyükön vannak a napok és az éjszakák, és a műanyagoknak kétszer jobbra át. Ha még nem digitális a véred, kerülj beljebb, nézd meg, az öreg Billy Rock and Roll bandáját.” Én egy ilyen „tanfolyamot” szerveznék a sok sztárpalántának. És a „kurzus” után garantáltan nem mennének vissza egy ostoba brit licencműsorba. De talán esélyük lenne arra, hogy egyszer igazi zenésszé váljanak.