Miután államalapítónk ereklyéjét elhelyezték a templomtérben, s felsorakozott köré a díszőrség, szabadon látogatható imaórák és egyházzenei áhítatok sorozata kezdődött.
Az egymást érő áhítatok sorát az egyházmegye kispapjainak imaórája nyitotta, majd a helyi egyetemi lelkészség és katolikus szakkollégium közössége következett. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem növendékei, illetve a székesegyház Palestrina kórusa egyházzenei műveket szólaltattak meg. Délután öt órakor — az Esterházy-palotában tartott városi díszközgyűlést követően – a hagyományhoz hűen megkoszorúzták a püspökség előtt látható Szent László-domborművet. Majd a bazilika túloldalán leleplezték a megyeszékhely új köztéri alkotását: Szent László király Lebó Ferenc által készített bronzszobrát. A kétméteres talapzaton álló művet az adományozó Gasztonyi család nevében Gasztonyi László adta át a városnak, majd Borkai Zsolt polgármester és Pápai Lajos megyés püspök leplezte le. Az ünnepségen felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Surján László, az Európai Parlament alelnöke. A villamossági céget működtető ajándékozó és családja évek óta nagyvonalúan segíti Győr szellemi-lelki életét, és számos egyházi épület, rendezvény világítását építették ki. Például az új szoborral szemben kialakított Zichy Ferenc Látogatóközpontét is, amely a Káptalandomb új idegenforgalmi centruma. A szobor átadása után a megyés püspök ezt az épületet is megáldotta.
A hat órakor kezdődött ünnepi szentmise főcelebránsa Ägidius Zsifkovics kismartoni (eisenstadti) püspök volt. Az Eisenstadti egyházmegye a Győri és a Szombathelyi egyházmegye Trianon által lemetszett részeiből jött létre. Méltó és igazságos gesztus tehát, hogy Pápai Lajos meghívására a horvát ajkú főpásztor mutatta be a szentmisét – sőt, többre is vállalkozott: szép magyarsággal szólt a székesegyházban és a mellette kialakított szabadtéri szektorban egybesereglett több ezer érdeklődőhöz. Az 1963-ban született Zsifkovicsot két évvel ezelőtt szentelték püspökké, korábban egy burgenlandi település lelkipásztora volt. Nem csupán horvátul és németül, de olaszul, angolul és – nagyszüleinek köszönhetően – magyarul is beszél. A mostani szentmise során „gyönyörűnek” nevezte a magyar nyelvet, és többször is egyértelműen kinyilvánította népünk iránti rokonszenvét. „Isten, áldd meg a magyart!” – fohászkodott a záró áldás előtt. Felemelő érzés tudni, hogy a határon túli magyarok nem kizárólag ellenséges kezekben vannak… Püspökké szentelésekor például magyarul a következőket mondta: „Nagy örömmel köszöntöm a magyarokat azon a nyelven, amely számomra nehéz, de nagyon szimpatikus. Istennek hála, hogy magyarokkal is gazdagítja a Kismartoni egyházmegyét! Ápoljátok szép anyanyelveteket, és adjátok át a fiatal nemzedékeknek is!”
A szentmisét követő hagyományos körmenet idén különleges volt, hiszen Győr egyik jelképe, a Szent László-herma mellett a Szent Jobb is megtette a csaknem egy kilométeres utat. A menet elején haladó ereklyék, a díszőrség és a papság mögött a helybéliek és a zarándokok sokasága haladt – hátra-hátratekintgetve képtelenség volt felfedezni az oszlop végét. Ezért is furcsa, hogy egyes napilapok az eseményről azt írták: „több százan vettek részt a körmeneten”.
Szent István jobbja huszonnégy év elteltével érkezett újra Győrbe, ezúttal csak egy napra. A folyók városa az egyetlen olyan vidéki település Magyarországon, ahol három legfontosabb szakrális tárgyunk, a Szent Jobb, a Szent László-herma és a Szent Korona egyaránt megfordult. Szent István ereklyéjét az ünnep végén, este kilenc órakor rendkívüli biztonsági körülmények között szállították vissza állandó őrzési helyére, a budapesti Szent István-bazilikába.
Fotó: Ács Tamás
