Emlékkonferencia Máriabesnyőn

Mint már előző heti lapszámunkban írtunk róla, 1759 tavaszán a középkori templomrom maradványai között – az álmában megjelölt helyen – lelt rá a szoborra Fidler János isaszegi kőműves. A XI-XII. századból származó, csontból készült alkotás Máriát ábrázolja, amint szívét nyújtja a karján ülő Kisjézusnak.

A konferencia résztvevőit köszöntő Gáspár István plébános után Gémesi György gödöllői polgármester a város szerves együttműködéséről biztosította a 250. évfordulóval kezdődő jubileumi év szervezőit.

Az előadások során felidézték a XVIII. század kiemelkedő egyházi személyiségének, Migazzi Kristóf bíboros érseknek az érdemeit, aki kivizsgálás után hitelesítette a szobor megtalálásának körülményeit. A résztvevők hallhattak a vidék földesurának, gróf Grassalkovich Antalnak áldozatos tevékenységéről, akinek nevéhez a besnyői kegyhely létrehozásán kívül több mint harminc templom felépítése fűződik. Jelentős szerepet játszottak a kegyhely életében a kapucinus szerzetesek, akik Migazzi bíboros segítségével és támogatásával települtek Máriabesnyőre. A kapucinusok itteni történetével, lelkiségével kapcsolatos előadások után a kegyszobor különböző szentképeken fellelhető ábrázolásairól és a búcsújárás spiritualitásáról esett szó.

A konferencia másnapján megtartott ünnepi szentmise előtt Varga Lajos váci segédpüspök tartott előadást a máriabesnyői kegyszobor ikonográfiájáról és lelkiségtörténeti vonatkozásairól.  A szentmise után a résztvevők megtekintették a bazilikát, a kolostort és a Mária-múzeumot.