Láthatjuk azt a megrendítő pillanatot is, amikor az idős Wyszynski bíboros kezet csókol pápává választott tanítványának, vagy amint a pisztolyt markoló kéz kiemelkedik az ünneplő tömeg mögül. S kicsi képen, de észrevesszük, mert észre kell vennünk azt a szinte emberfeletti gesztust is, amint a cella homályában a Szentatya megbocsát merénylőjének. Amint a tablókat szemlélve követjük II. János Pál életének eseményeit, találkozásait gyermekekkel, fiatalokkal, különböző népcsoportok képviselőivel – köztük magyar zarándokokkal is – egyre élőbbé, egyre elevenebbé válik az élmény. Visszamosolygunk a képről ránk tekintő pápára, elszomorodunk szenvedését látva. „Mindig mosolygott, még ha szomorú is volt, lehetett benne látni valami megnyugtatót” – olvasom az egyik diák vallomásában. Megnyugtató élmény volt ismét találkozni ezzel a káprázatos életúttal, szinte személyes ismerősévé válni egy magával ragadó, az isteni szeretetet és megértést, megbocsátást sugárzó, valóban szent emberrel. A kiállítás rendezői sejthették, hogy a látogató imádságra késztető hangulatban hagyja majd el a tárlatot, mert berendeztek egy úgynevezett „csöndes szobát” is, amelyben a Fatimai Szűzanya szobra mellett tölthetnek el néhány imádságos percet. A május 30-ig naponta 10-18 óra között nyitva tartó emlékkiállítás mellett az érdeklődőknek gyermekprogramokat szerveznek, filmvetítést, irodalmi estet, teológiai előadást tartanak Karol Wojtyla műveiből.
