Elvágyódsz. El.

Míg egykori szerelmeid
Jegygyűrűkkel ujjaikon gépelik
Blogjaikba mindennapjaikat;
Ha már szennyes, nyűtt s kopott
Kabátodat húzza alá az örvény,
A híd korlátjába félmeztelenül kapaszkodsz,
És nem érzed létedet fogaskeréknek sem
E világ gépezetében,
Mert többre tartod magadnál
A munkás körme alatti piszkot;
Ha már Dávid zsoltárai
Szájpadlásodra tapadtak,
S a neurológusok mikroszkópjainak
Tárgylemezein neked sosem szorul hely,
Tavaszra Tavasz, Nyárra Nyár,
Mit várhatsz?
Pár szélvédőnek csapódott verébtetem
Látványánál többet semmiképp,
Mikor lelépsz a járdaszegélyről
A kávéházból jövet,
Hol utolsó ötszázasoddal nagyzoltál,
Maradva kultúrától kiéhezetten.
Elvágyódsz. El.
Oda, ahol gyógyulást találsz.
Van, ki hiszi, akad, ki tagadja –
Ismert hely, folyton Last Minute
Járatokkal: Mennyország.