Fotó: Szakács Zsuzsa
A Szent XXIII. János-kápolnát egy évvel ezelőtt, 2017. október 15-én áldotta meg Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Akkor elmondott homíliája végén a főpásztor azt kérte, „legyen ez a templom és közösségi ház a megtérésnek, az imádságnak, a Krisztussal való asztalközösségnek a helye. Újítsa meg, töltse el fényével az itt élő közösség egész életét”. Úgy tűnik, meghallgatásra találtak Erdő Péter bíboros szavai, hiszen a szombaton tartott liturgián gyakran bizonyul kicsinek a száz fő befogadására alkalmas, többfunkciós épület. A szentmiséket szombat esténként Depaula Flavio Silvio, a budapesti Apostoli Nunciatúra titkára mutatja be.
Sokan gyűltek össze a templom megáldásának első évfordulójára is. Míg a kápolnában rózsafüzér imádkozásával és litániával hangolódhattak a szentmisére a résztvevők, a sekrestyében számos asszony sürgött-forgott, hogy méltóképpen fogadják az ünnepi alkalomra érkező vendégeket. Az alig egy éve szerveződött egyházközség összetartó közösségként készült az ünnepre: ünneplőbe öltöztették a templom környezetét, és nagyon sokan sütöttek süteményt is a szertartást követő szeretetvendégségre.
A liturgia kezdetén Szőke Lajos rákoscsaba-újtelepi plébános köszöntötte a főcelebránst és a megjelent híveket. Örömét fejezte ki, hogy az apostoli nuncius, azaz a Szentszék nagykövete látogatott el a templom búcsújára, ezzel is bekapcsolva az egyházközséget a világegyház vérkeringésébe.
Homíliájában Michael August Blume a napi olvasmányokról elmélkedett, mivel ezek egyfajta bevezetést nyújtanak a keresztény lelkiségbe. Sokszor hallottuk ezeket az olvasmányokat, lehet, hogy már unatkozunk is hallgatásuk közben, pedig ezeknek kellene megadniuk a lendületet ahhoz, hogy mindig az Urat keressük – mutatott rá a nuncius. Az első olvasmányban Salamon király imáját hallhattuk, aki bővelkedett a földi javakban, mégis a bölcsességnek örült a legjobban, mert ebben Isten ajándékát látta. Salamon szívét a bölcsesség formálta, Isten pedig tudta, hogy a fiatal király hűséges a Teremtőjéhez.
Az evangéliumban a gazdag ifjúról hallhattunk. Gesztusa rendkívüli: a kegyelem pillanatában van, a Szentlélek vezette, hogy találkozzon Jézussal – emlékeztetett az apostoli nuncius. A gazdag ifjú rájött arra, hogy nem elég egyszerűen jónak lenni, valami másra is szüksége van, ezért fordult Jézushoz, aki vonzotta a szívét. A gazdag ifjú mégis visszautasította az Úr hívását.
Jézus minket is hív. Lépjünk mi is az ő útjára, kövessük őt és az apostolokat – buzdított a szónok. Azzal a mondatával, hogy „kövess engem”, Jézus arra hív minket, hogy szabaduljunk meg terheinktől, tagadjuk meg önmagunkat, és valósítsuk meg azt a hivatást, amit tőle kaptunk. Ez megváltoztatja a szívünket, a lelkünket; szabadok és boldogok leszünk, ha az Urat követjük egész életünkön át.
„Engedelmesség és béke” – így hangzott Szent XXIII. János pápa jelmondata. Az engedelmességben benne van az egész élettörténete, a figyelmes engedelmesség Isten igéje és elöljárói iránt. Ez a figyelmesség hozhat gyümölcsöket a mi életünkben is – zárta homíliáját Michael August Blume érsek.
A szentmisét szeretetvendégség követte, melyen részt vett Michael August Blume is. A hívek leginkább családjának magyar gyökereiről kérdezték az apostoli nunciust, aki készségesen válaszolt is, olykor magyar szavakat, kifejezéseket használva. Reményét fejezte ki, hogy a kápolna következő születésnapját ismét együtt ünnepelheti a közösséggel, és akkor már csak egy nyelven, magyarul mutatja be a szentmisét.