Egyike ezeknek – ellentmondásos módon – az elhatárolódás azok között, akik ennek részesei és akik nem. „Hogyan lehetséges ma újra felfedezni a másikat?” – teszi fel a kérdést XVI. Benedek. Az igazságban való szeretet, amely Krisztus arcában tükröződik, pontosan erre ad választ, s az egyház egyik nagy kihívása a globalizáció mindent elárasztó, hatalmas iramban fejlődő világában. A média fontos szerepet tölthet be ebben a helyzetben, nemcsak a kommunikációs lehetőségek nagy választéka és az információközlés jelentősége által, hanem azáltal is, hogy a személy és a közösség érdekében támogatja az egyetemes értékek tiszteletét. Az igazság, a közjó, az embertársi és az Isten iránti szeretet jegyében kell hogy tevékenykedjék. Az egyház nélkülözhetetlen feladata – hangsúlyozta a Szentatya –, hogy a médiában dolgozó hívek kutassák és fedezzék fel az új találkozásokhoz vezető utakat. Mindezt olyan módon kell megvalósítani, hogy embertársaink lelki szükségletei, az irántuk való figyelem és a velük való kapcsolat mindig megfelelő módon legyen biztosítva.
Tomas Špidlik bíboros temetése
A 90 esztendős korában, április 16-án Rómában elhunyt Tomas Špidlik cseh jezsuita bíboros gyászszertartása április 20-án volt a Szent Péter-bazilikában. A pápa beszédében rámutatott a bíboros és II. János Pál közötti közös vonásokra. „Egész életemben Jézus arcát kerestem. Most boldog vagyok, mert hamarosan meglátom őt” – ezek voltak Špidlik bíboros utolsó szavai. A hit nagy emberei részesülnek abban az ajándékban, hogy különleges erővel megérzik az öröklét igazságát, ezért nehéz megpróbáltatásokon is túl tudnak jutni. Megőrizte élénk humorérzékét, ami kétségtelenül az intelligencia, egyben a benső szabadság jele – mondotta a Szentatya A Pápai Keleti Intézet egykori professzorának halálával a Bíborosi Kollégium tagjainak száma 181-re csökkent, közülük 108 pápaválasztó.
A pápa fogadta Belgium új nagykövetét
Mivel célja a közjó, az egyház nem kér mást, mint hogy a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával szabadon hirdethesse üzenetét, anélkül, hogy azt bárkire is rákényszerítené – hangsúlyozta a pápa Charles Ghislain-hez, Belgium új szentszéki nagykövetéhez intézett beszédében, aki április 24-én bemutatta kormánya megbízólevelét. A Szentatya elismeréssel szólt Belgium fontos szerepéről az európai intézményekben, majd emlékeztetett Szent Joseph de Veuster alakjára, mint a keresztény szeretet példaképére, akire büszkék lehetnek a belgák. Az ország papjaihoz, a katolikus közösséghez fordulva arra biztatta őket, hogy tegyenek tanúságot a hitről és azokról az értékekről, amelyek tiszteletben tartják az emberi természetet, és megfelelnek a személy legmélyebb és leghitelesebb spirituális szükségleteinek.
Az egyházi szóvivők nemzetközi találkozója Rómában
Háromszáz egyházi kommunikációs szakember tartott összejövetelt április 26. és 28. között Rómában, hogy az önazonosságról és a párbeszéd kérdéseiről eszmét cseréljen. Az ülésre a Szent Kereszt Pápai Egyetem kezdeményezésére került sor a VII. szakmai szeminárium keretében. A szeminárium elnöke, José María La Porte professzor szerint a személyek java előbbre való az intézményekről alkotott pozitív benyomásokkal szemben. Ezt bizonyította a pápa azzal, ahogyan szembenézett a kiskorúakkal történt visszaélések kérdésével. „A világos és határozott identitás (önazonosság), mint amilyen a katolikus egyházé, tehát nem akadály, hanem erősség a tájékoztatásban.” A szemináriumon különböző kerekasztal-beszélgetéseket tartanak Olaszország, az USA és Szlovákia püspöki konferenciáinak szóvivőivel, Vatikán-szakértő újságírókkal, és több tekintélyes napilap munkatársaival.
Híreinket a Zenit, a Vatikáni Rádió, a Magyar Kurír, a CNA, az InfoCatho, a KAP, a KNA,
valamint a La Croix információi alapján állítottuk össze.
