„Az ENSZ koppenhágai csúcstalálkozójának eredménytelensége elkeserített, mivel évek óta a bőrünkön érezzük a globális felmelegedés pusztító hatásait” – fogalmazott Marsabit püspöke, utalva a tavaly decemberi csúcskonferenciára, amely néhány közös célkitűzést megfogalmazott ugyan, de nem hozott a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére vonatkozó átfogó, kötelező érvényű megegyezést. Marsabit környékén „gyakorlatilag három éve nem esett eső. A lakosságot egyházi, kormányzati és civil szervezetek látják el élelmiszerrel és ivóvízzel. Az a kevés víz, amit az emberek maguk tudnak gyűjteni, nem iható. A kormány lajtoskocsikat küld az elosztóhelyekre; az embereknek sokszor húsz-harminc kilométert kell gyalogolniuk a vízért. A nomád állattartóknak végig kellett nézniük legelőik kiszáradását, vizük elapadását, állataik pusztulását.”
A nemzetközi karitász Haitiért
A nemzetközi karitász elnöke, Oscar Rodriguez Maradiaga bíboros február 22-én a karibi-szigetországba utazott, hogy átadja a Hondurasból küldött segélyeket, és kifejezze szolidaritását a haiti lakossággal. Az ország fővárosában, Port-au-Princeben tett látogatása során megtekintette az összedőlt székesegyházat és az érseki palota romjait, ahol Joseph Serge Miot érsek és munkatársai életüket vesztették. Kórházlátogatást is tett, valamint egy ideiglenesen létesített táborban is járt, ahol emberek tízezrei találtak menedéket. A bíboros találkozott a helyi püspöki konferencia képviselőivel. Megvitatták a segítségnyújtásra és az újjáépítésre vonatkozó kérdéseket. A karitász tagszervezetei negyven országban összesen 147 millió eurót gyűjtöttek össze magánadományokból a haiti földrengés túlélőinek megsegítésére. Emellett különböző kormányok és intézmények 27 millió eurót juttattak erre a célra a szeretetszolgálatnak. A segélyszervezet eddig több mint ötszázezer embernek biztosított ennivalót, negyvenháromezer személynek létesített átmeneti szálláshelyeket, valamint tizenkétezer főnek nyújtott orvosi ellátást. A két hónapos segély-erőfeszítéseket három ötéves újjáépítési program követi majd, melynek során otthonok építésére, az oktatásra és a munkahelyteremtésre összpontosítanak.
Keresztények a Szentföldön
A jeruzsálemi latin patriarchátus közzétette a legfrissebb felmérés eredményét. A statisztikának 5 százalékos hibalehetősége van, mivel nem minden egyház adott meg pontos adatokat. Jordániában 200 ezer keresztény él, köztük 50 ezer latin szertartású. Palesztinában a Krisztus-hívők összlétszáma 54 ezer, közülük 18 ezer a latin keresztény. Izraelben 120 ezer keresztény él, ebből 27 ezer latin szertartású arab, 300 pedig zsidó nyelvű, latin szertartású katolikus. Izraelben továbbá 50 ezerre tehető a fülöp-szigeteki, román és Srí Lanka-i keresztény vendégmunkások száma. Az országban emellett 5 ezer szudáni politikai menekült, valamint 40 ezer, feltehetőleg keresztény vallású orosz él, akik mint zsidók vándoroltak Izraelbe. Összesen tehát az arab, nem külföldi keresztények száma 374 ezer, közülük 95 ezer latin szertartású. Ehhez kapcsolódik az 55 ezer külföldi és 40 ezer orosz keresztény, akik azonban fokozatosan elveszítik vallásosságukat. Jordánia, Palesztina és Izrael összesen 16 millió lakosából mintegy 10 millió muzulmán, 5 és fél millió zsidó és csupán 400 ezer a keresztény. Cipruson a keresztények többsége ortodox vallású, számuk 770 ezerre tehető. A sziget főként északi részén 200 ezer muzulmán él. Hatvanezer lakos maronita, örmény vagy latin szertartású keresztény, továbbá zsidó, vagy nincs vallása. A latin szertartásúak 6 ezren vannak, az évszázadok óta itt élő maroniták 8 ezren, az örmények 2 ezren.
Híreinket a Zenit, a Vatikáni Rádió, a Magyar Kurír, a CNA, az InfoCatho, a KAP, a KNA,
valamint a La Croix információi alapján állítottuk össze.
