– Ma a gyökeres változások korában élünk, nemcsak Európában, de szerte a világon – mondta a bíboros államtitkár. – A globalizáció, a szekularizáció, a financiális problémák, az új technológiák és globális elvándorlás jellemzi korunkat, amelyben társadalmi egyenlőtlenségek, önazonossági konfliktusok és környezeti veszélyek egyaránt jelen vannak. A jelenlegi pénzügyi válság csak még sürgetőbbé teszi az új humanizmus kérdését. A krízis oka a világgazdaságban rejlő egyensúlyhiány, valamint a pénzügy etikai alapjainak eltűnése, ami immár nem a valós gazdaságot, a jólétet és mindenki fejlődését szolgálja. Vissza kell térni az erkölcshöz, ami elsősorban a személyek, majd pedig a kormányok felelősségét jelenti mások irányában.
A pápa és a művészek találkozójának visszhangjából
Giuseppe Tornatore olasz filmrendező XVI. Benedek november 21-i szavait „simogatásként” értékelte, melyek erőt adnak a művészeknek küldetésük, tennivalójuk folytatásához egy pofonokkal teli kulturális világban. Krzysztof Zanussi lengyel rendező szerint az esemény nagyban segíti majd az egyház és a művészek közötti párbeszéd javulását: ehhez nyitottságra és mélyebb ismeretekre van szükség. – Az esemény felelőse, Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke szerint „a találkozó egyik lényeges eleme, hogy felelevenítette a „szépség” témáját, melyet a kortárs művészet manapság kirekeszt. A„szépet” újra meg kell találni annak érdekében, hogy újjászülethessen az emberiség nagysága, reménye. A hit és a művészet a végtelen és az örökkévaló után kutat, amely a szóban, a képben és a hangban rejtőzik el. Ha a hit és a művészet visszatér hivatásához, akkor minden bizonnyal dicsőséges jövő elé néz” – magyarázta a pápa és a művészek találkozójáról szóló értékelésében Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke
A kuvaiti miniszterelnök a Vatikánban
Mohammad Al-Ahmad Al-Sabah sejket, Kuvait miniszterelnökét (képünkön) november 23-án fogadta XVI. Benedek pápa. Értékelték a Szentszék és Kuvait között több mint negyven éve fennálló kitűnő kétoldalú kapcsolatokat. Megvitatták a közös érdeklődésre számot tartó témákat, különleges hangsúllyal a béke és a vallásközi párbeszéd előmozdítására a Közel-Keleten. Majd megállapították, hogy a jelentős keresztény kisebbség pozitívan hozzájárul a kuvaiti társadalom építéséhez. A legfrissebb felmérések szerint a mintegy egymilliós Kuvait lakosságának tizenhárom százaléka katolikus. A bizánci, maronita, káld és latin szertartáshoz tartoznak. Huszonnégyezren indiaiak, tizenháromezren arabok, tízezren pedig egyéb nemzetiségek tagjai.
Ülésezett a Nemzetközi Teológiai Bizottság
William Joseph Levada bíboros elnökletével tartotta ülését a bizottság november 30-ától december 4-éig a vatikáni Szent Márta-házban. Ez volt az új ötéves ciklus első megbeszélése, melyet P. Charles Morerod domonkos, a bizottság főtitkára vezetett. A bizottság idén negyvenéves. Az ülésen elsősorban a következő ötéves időszak témáit és munkamenetét határozták meg. A teológiai módszertan már az előző ciklusnak is témája volt.
Feliratot találtak a torinói leplen
A Vatikáni Levéltárban dolgozó Barbara Frale feliratot talált a torinói leplen, és megfejtette azt. Következtetése szerint a szavak azt bizonyítják, hogy a lepel Jézus korában keletkezett. Barbara Frale, aki nemsokára könyvet jelentet meg felfedezéseiről La Sindone di Gesu Nazareno (A názáreti Jézus leple) címmel, úgy fogalmazott: megtalálta a názáreti Jézus „halotti bizonyítványát” görög, arámi és latin nyelvű feliratokban a leplen. Mint mondta, bár sok betű hiányzik, sikerült rekonstruálnia a feliratot: „16-ban, Tiberius császár uralkodása alatt a názáreti Jézust, akit kora este levették, miután egy római bíró halálra ítélte, mert bűnösnek találta a zsidó hatóság, ezennel el kell temetni azzal a kötelezettséggel, hogy családjának egy év letelte után át kell adni.
Híreinket a Magyar Kurír, a Vatikáni Rádió, a KAP, a SIR,
valamint a Die Presse anyagaiból válogattuk.