Róma – Vatikán – Itália

Szeminaristák a pápánál

Három olasz tartomány – Marche, Puglia és Abruzzo-Molise – papnevelő intézeteinek növendékeit és elöljáróit fogadta november 29-én XVI. Benedek pápa. Mind a három szeminárium most ünnepli fennállása századik évfordulóját. A Szentatya beszédében rámutatott: a harmadik évezred emberének éppúgy, mint a korábbi korszakokban, szüksége van Istenre, és keresi is őt, még ha ez gyakran nem is jut el tudatáig. A keresztények – és különösen a papok – feladata, hogy felkarolják ezt az emberi szívek mélyéről fakadó vágyat, és a mai időknek megfelelő módon és eszközökkel válaszoljanak ezekre az elvárásokra, és hirdessék az örök élet örök érvényű igéjét, aki Krisztus, a világ reménysége.

A Szentatya a Szent Lőrinc-bazilikában

Szent Lőrinc diakónus vértanúságának 1750. évfordulójáról a falakon kívüli Szent Lőrinc- bazilikában emlékezett meg XVI. Benedek pápa advent első vasárnapján. A bazilika a névadó szent mellett négy pápa temetkezési helyéül szolgál, és itt található Alcide De Gasperi sírja is. A rómaiak számára ezenkívül elválaszthatatlanul kötődik a mellette elterülő Campo Verano temetőhöz és XII. Piusz alakjához.

A bazilika előcsarnokában látható Alcide De Gasperi hatalmas bronzszarkofágja. De Gasperi kereszténydemokrata politikus, egykori olasz miniszterelnök az Európai Unió egyik „atyja”. 1954-ben hunyt el. Boldoggáavatási eljárása folyamatban van. Az ő sírjánál is imádkozott a Szentatya.

Irak békéjéért

Shlemon Warduni bagdadi segédpüspök a november 26-i szerdai általános kihallgatás végén a Szentatya elé járult. „Irakot mindig szívünkben hordozzuk. Mindig gondolunk a keresztényekre, imádkozunk értük és az ország békéjéért” – ezekkel a szavakkal fordult a pápa a bagdadi káld főpásztorhoz. Irak sorsa sokban függ attól, hogy sikerül-e megegyezni az amerikai csapatok kivonásának dátumáról, amely a tervek szerint 2011-ig bekövetkezne. Sajnos folytatódnak a robbantások és a keresztények elleni erőszak.

Szépség és igazság

A pápai akadémiák együttes üléséhez november 25-én, intézett üzenetében a Szentatya új párbeszédet sürgetett az esztétika és etika között. A szépség keresése nem választható el az igazság és jóság keresésétől. Mert akkor az esztétika merő esztéticizmussá silányul – áll XVI. Benedek levelében. A pápai akadémiák 13. együttes ülésének témája: A szépség egyetemessége.

Szent Pál leveleiről

Több ezer ember zsúfolásig megtöltötte november 24-én este a falakon kívüli Szent Pál-bazilikát, hogy meghallgassa Rinaldo Fabris prelátusnak, az olasz biblikus társaság elnökének, Andrea Riccardi, a Szent Egyed közösség, illetve Kiko Argüello, a Neokatekumenális Út alapítójának elmélkedését Szent Pál leveleiről. Ez már a második ilyen jellegű találkozó, amelynek témája: A karizmák különbözőek, a Lélek azonban ugyanaz. A felszólalások azt bizonyították, hogy kétezer év távlatából is mennyire aktuális Szent Pál nyelvezete. Az apostol üzenetének folytonos időszerűségét igazolta nemcsak Riccardi professzor magával ragadó előadása és Argüello szenvedélyes katekézise, hanem a Neokatekumenális Út fiataljainak népes csoportja is.

Katolikus-ortodox családfórum

Az európai püspöki konferenciák tanácsa (CCEE) december 11. és 14. között az olaszországi Trentóban fórumot tart katolikus és ortodox résztvevőkkel a családról mint az emberiség javáról. A fórumon két ortodox és tizenkét katolikus résztvevő között lesznek az európai püspöki konferenciák és a vatikáni főhivatalok képviselői.

Karintiai karácsonyfa a Szent Pál-bazilikánál

Idén nemcsak a Szent Péter téren lesz osztrák karácsonyfa, hanem a falakon kívüli Szent Pál-bazilika előtt is. Karintia osztrák tartomány ajándékaként a 25 méter magas fenyő november 25-én már megérkezett az Örök Városba. Hivatalosan 29-én vette át Andrea Cordero Lanza di Montezemolo bíboros az Alois Schwarz püspök vezette ötszáz főnyi karintiai zarándokcsoport jelenlétében.

Gramsci megtért?

Az olasz kommunista párt egyik alapítója, Antonio Gramsci (1891-1937) halála előtt katolikus hitre tért. Ezt állítja a 82 éves nyugalmazott kuriális érsek, Luigi De Magistris, aki Gramscihoz hasonlóan szardíniai származású. A főpap elmondása szerint a súlyos beteg politikus szerzetes nővér ápolójától Jézus-képet kért a római klinikán, és pár nap múlva szentségekhez járult. Beppe Vacca kommunista életrajzírója szerint erre nincs adat, de ha igaz, nem jelent semmiféle „botrányt”. Gramsci eredetileg az Oszmán Birodalomból menekült albán családból származott. Halálakor fasiszta rendőri őrizetben volt a klinikán.

Galileit sosem ítélték el

Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke november 26-án újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a levéltári dokumentumok szerint Galileo Galileit (1564-1642) egyházi bíróság sosem ítélte el. Az érsek bejelentette, hogy Galilei ügyének teljes anyagát készíti elő a Vatikán, elemző tanulmánnyal együtt.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .