Megint csak madarásznaplóm szerint az első hímek április elején, általában 5-e és 7-e között érkeznek a Népligetbe, ezért 6-án meglehetősen nehéz szívvel kezdtem bejárni a területet. Kissé hűvös volt a reggel, de sütött a nap, tavaszi szél ringatta a fák még kopasz ágait, a tisztásokon messziről sárgállott a rengeteg pitypang, köztük fehér pöttyökként szerényen bújtak meg a kis százszorszépek. Mint mindig, most is megcsodáltam őket, de a gondolataim máshol jártak. A korábbi években ilyenkor már hallottam a liget hátulsó, bokros részéről a fülemülék csattogását, most csend volt, csak az örvös galambok búgtak, a cinegék és a fekete rigók énekeltek, valahol zöld küllő kiáltott kacagó hangján.
Amikor a korábbi bokros helyére értem, elővettem és megfújtam a fülemülesípot. Eleinte nem érkezett válasz, de néhány perc múlva egy hím mégiscsak megszólalt, csattogni kezdett. Közelebb mentem, és amikor megláttam, meghatódtam, még a szemeim is átnedvesedtek. A korábbi bokros szélén egy csenevész kis bodzabokor valahogy elkerülte a fejszéket és a fűrészeket, azon ült a madár és énekelt. Talán aznap éjszaka érkezett, több ezer, veszélyekkel teli kilométert repült, hogy visszatérjen azokhoz a bokrokhoz, amelyek az otthonát jelentették, és ahol egykor valószínűleg maga is meglátta a napvilágot. De zöldellő sűrűség helyett csak sivár pusztaságot talált. Nem tudom, mit érez ilyenkor egy kismadár, de látta, hogy a liget, amelyet otthonaként ismert, számára nincs többé. Ösztönösen énekelt, párt hívott magához a valamivel később érkező tojók közül, de közben biztosan érezte, nem maradhat, új hazát kell keresnie. Percekig álltam ott, néztem és hallgattam szegényt, aztán szomorúan továbbmentem.
Azóta többször is jártam a Népligetben. A kis bodzabokor fülemüléje eltűnt, csak elöl, a romépület mellett és a teniszpályák mögött énekelt egy-egy madár. Ezeken a helyeken meghagyták a bokrokat, és itt korábban is évente költött egy-egy fülemülepár. Nekik szerencséjük volt. De hátul, ahol még az elmúlt tavaszon is kiterjedt bokros zöldellt, most csak a fekete rigók énekeltek. A vörösbegyek gyöngyöző dalával aláfestett gyönyörű fülemülekoncert nincs többé.
