Fotó: Merényi Zita
A Béla-torony és a Mátyás-torony között, a templom nyugati rózsaablaka felett található Galériás teremben tartották a könyvbemutatót, ahol interaktív játékokkal várják a gyerekeket különféle foglalkozásokra. Ez alkalommal szülők, gyerekek, érdeklődők és a sajtó képviselői előtt Berg Judit József Attila-díjas író és a könyv illusztrátora, Nagy Kincső grafikus meséltek A holló gyűrűje történetéről és rajzairól, arról, hogyan elevenedtek meg képzeletükben a templomot díszítő alakok: Bodza, a királysírt őrző kőkutya, a szélkakas, a galamb, a bagoly, a béka, a gorgók és a sárkányok… Ezek az éjszakánként testet öltő lények csak akkor változhatnak vissza, ha időben megtalálják a viharban eltűnt gyűrűt, amelyet a Menyasszony-torony tetejét díszítő holló tartott a csőrében.
A könyvbemutatón Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa köszöntötte a vendégeket, és megosztotta velük a kötet születésének titkát. Hét éve plébánosa a templomnak, ahol a hittanórákon kezdetben Moha bácsi meséit és más történeteket olvasott a gyerekeknek, mígnem egyikük megszólalt: „Atya, ez unalmas.” Az anyukákat faggatva megtudta, hogy a gyerekek inkább a Ruminit szeretik – és valóban, örültek, amikor Berg Judit kisegerének történetét kezdte olvasni nekik. Ekkor arra gondolt, hogy ha a párizsi Notre-Dame-ról és az egri várról írtak regényeket, miért ne születhetne egy a Mátyás-templomról is. Három évvel ezelőtt találkozott Berg Judittal, aki igent mondott a felkérésre, igaz, csak két évvel későbbi időpontot tudott ajánlani, hiszen több más könyvön is dolgozott akkor. A szerző megvallotta, nagyon meghatotta, hogy megvárták.
A beszélgetésből kiderült, hogy izgalmas kalandba csöppent az írónő: bebarangolhatta a templom minden zugát, és felfedezhette rejtett kincseit. Lung Rita, a Mátyás-templom marketingvezetője mesélt ezekről a kalandos sétákról, amelyekre Berg Judit olykor négy gyermekét is magával hozta. Láttak a templomból tűzijátékot, voltak koncerten, jártak rejtett folyosókon és a padláson. Az írónő bevallotta, még a gyóntatószékbe is bekéredzkedett a pap helyére. Az épület minden részletét igyekezett megismerni, tudni szerette volna, merre szaladhat III. Béla király síremlékéről az életre kelt Bodza kutya, hol lehet elbújni az üldözők elől. „Közeli jó barátom lett a Mátyás-templom” – mondta Berg Judit.
A szerző megismerkedett Hock Bertalannal, a templom orgonaművészével is, aki szintén szereplője lett a könyvnek. A mese főhőséül választott nyolcéves kislányt pedig Emmának nevezte el, még mielőtt megtudta volna, hogy az orgonaművésznek van egy nyolcéves unokája, akit szintén Emmának hívnak. Berg Judit felidézte, hogyan kapta a nevét a másik főszereplő, Bodza kutya. Azt tudta róla, hogy több mint száz éve most először kel életre ez az ártatlan és tiszta jószág, akiben ugyanakkor izzik a kalandvágy. A bodzavirág Judit számára mindig a kalandos nyár kezdetét jelentette, s végül erről az érzésről kapta a nevét a kicsi, fehér, kíváncsi kutyus.
A meséhez szellemes, üde rajzokat alkotó illusztrátor, Nagy Kincső is igazán élettel telinek találta a szobrot, úgy érezte, mindjárt leugrik a talapzatról, nem lesz nehéz feladat megeleveníteni. Elmondta, hogy leginkább a hely hangulata ragadta meg, ettől vált számára könnyen átélhetővé a mese. Felidézte, hogy gyerekkorában a szüleivel járt a Mátyás-templomba koncertekre, és mindig csodálta a sok színes mintát, amelyek élővé teszik a belső teret.
A beszélgetés résztvevői elárulták: egy másik könyv is készülőben van, mert eredetileg egy izgalmas ifjúsági kalandregényt terveztek, Berg Judit azonban annyira beleszeretett a templomot díszítő állatokba, hogy először a kisebb gyerekeknek írt mesét, ám megígérte, hogy elkészül majd a nagyobbaknak szóló történet is. Azt is elmondta, hogy előtte még befejezi az Alma következő részét, és írja közben a Két kis dinó, a Maszat és a Rumini új köteteit is.
A könyvbemutató végén a gyerekek és a szülők dedikáltatták az alkotókkal a kötetet. Berg Juditnak sok dolga akadt, mert régi kedvenceiket is elhozták a kicsik.
Mi is megkerestük a meseregényben megelevenedő alakokat, és bár nem jártuk be a templom minden zugát, több rejtett kincsre is rábukkantunk, amelyek felderítésére a könyv fiatal olvasói is biztosan szívesen vállalkoznak majd. Találtunk például egy fából faragott baglyot, amely csak a szentély stallumán lévő ülést felhajtva válik láthatóvá. A főszereplő, Bodza kutya egy kőoroszlánnal együtt a III. Béla-kápolna síremlékét őrzi; a bárány a főbejárattól jobbra, a keresztelőkápolna feletti üvegablakot, a galamb pedig szintén a szentély stallumát díszíti.
A Mária-kapu mögött, a címer mellett festették meg Mátyás király fekete seregének két katonáját, akik szintén szerepet kapnak a mesében. Két megelevenedő madarat kívül láthatunk: a holló a gyűrűvel a Menyasszony-torony tetejét díszíti, a szélkakas pedig a Béla-torony tetején áll – igaz, csak a másolata: a megrongálódott eredeti a Galériás terem előtt található egy vitrinben.
