Életet a vásznakra!

A művek Nagy Zoltán művészettörténész, a Bényi László festőművész (Aba-Novák-tanítvány) és Supka Magdolna művészettörténész házaspár hagyatékából, illetve Kovács Kristóf, Aba-Novák Vilmos unokájának jóvoltából kerültek ide.
Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Szőnyi István és Pátzay Pál egyaránt száztizenöt éve született, s ők voltak az elsők, akik a római Magyar Akadémián az ezerkilencszázhúszas- harmincas évek idején ösztöndíjasként megfordultak. Őket, illetve a többi ösztöndíjast gyakorta a római iskola növendékeinek nevezik. Ilyen módon nem beszélhetünk iskoláról, hiszen mindannyian kiforrott művészekként érkeztek már Itáliába.

A falon középiskolás rajzát látjuk. Kezdetben rengeteget rajzolt. Kiváló anatómiai ismeretekkel rendelkezett, s ez minden művén megmutatkozik. Odébb az 1938-ból származó Tiszai bárkák – életében nagy jelentősége volt a szolnoki művésztelepnek, annak egyik kezdeményezője lett. A másik magyar forrást Nagybánya jelentette – s a tiszai kép mellett látjuk az 1926-ban született Nagybányai táj című alkotást.

Aba Nováknak az volt a jelszava: életet a vásznakra! S valóban ezt látjuk ennek a „barbár zseninek" a képein, ahogyan állítólag Picasso nevezte, amikor megtekintette alkotásait. Ősi, elementáris erő volt Aba Novákban, ennek megfelelően is élt: habzsolta az életet, talán ösztönösen érezve, hogy negyvenhét év adatik neki. Életigenlésének kifejezője számos festménye, amelyek a cirkusz, a vásári kikiáltók, a mutatványosok köréből veszi témáját. A Körhinta (1928) című nagyméretű képe ezt a forgást, lüktetést közvetíti.

Egy különös történetű alkotás: a városmajori templom freskóin is részben fölfedezhetjük azt a Michelangelótól ismert teremtő kezet (1938), amely felé kívánkozik az emberi kéz – s a teremtő kéz Aba- Novák rajzán mintegy átnyújt az emberébe egy csecsemőt. Pleidell János festőművész Budapest ostroma idején az Aba- Novák villában húzta meg magát családjával. Innen került ki a frontra, s maradt otthon felesége kicsiny leánygyermekükkel. Mire visszatért, leánya éhen halt. A romokban heverő Aba-Novák-villában Pleidell János később találta meg a rajzot: az isteni kézben a csecsemővel – mintha neki szólt volna.

A kiállításon réznyomólemeze, ezek levonatai is láthatók. Vízözön (1923), majd újabb, amely a „megmérettél és könnyűnek találtattál" bibliai motívumot ragadja meg. A kép alsó harmadában szereplő személyek hatalmas keze és megnőtt tekintete hadakozik – leginkább magával az emberrel. Fönn pedig egy másik kéz, mellette a fölirattal: megmérettél…
A művész ezt írja naplójában: „Lássam: az érdes, szögletes valóságok úgy viszonyulnak a kerek, sima hazugságokhoz, mint az etikai alapon álló hit a babonához.”
Aba-Novák képzett grafikusnak tartotta magát, ellenben – írja önéletrajzában – „mint festő autodidakta vagyok”. Nagyméretű szakrális, illetve históriai ihletettségű freskói közismertek. A most első alkalommal látható alkotások világa a kavargó, színes élettől az égig rajzol ívet.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .