Egység a kultúra és a szociális ellátás területén

A megnyitón – amely egyben a Biblia évének ünnepélyes lezárása is volt – Erdő Péter bíboros, Bölcskei Gusztáv református püspök és D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök mondott beszédet január 18-án a Szent István-bazilikában. A szertartás kezdetén a keresztény egyházak papjai és a szolgálatot ellátók a Bibliát és két fadarabot helyeztek el az oltár előtt. A köszöntés és a dicséret után az istentisztelet bűnbánati imádsággal folytatódott, amelyet Gáncs Péter evangélikus püspök vezetett. Ezután részletek hangzottak el a Szentírásból, amelyeket Mészáros Kálmán baptista egyházelnök és Fabiny Tamás evangélikus püspök olvasott fel.

Erdő Péter bíboros szentbeszédében emlékeztetett: Annak az egységnek, ami az Atya és a Fiú között fönnáll, meg kell nyilvánulnia a hívők életében is. Csakhogy a teremtett világban a sokaság, a megoszlás, az emberek között pedig a szétesés, a békétlenség és a küzdelem is jellemző. A Krisztusban hívők egysége és harmóniája csak Isten különleges kegyelme által érhető el. Ezért tanúságtétel a világ előtt is, ha a keresztények között láthatóvá válik az egység. Az egyház egységének forrása tehát a Szentháromság belső egysége és szeretete. Jézus Krisztus főpapi imájában egységre kérte a tanítványokat. Ez az egység Isten kegyelmével érhető el, és ennek az egységnek meg kell nyilvánulnia az emberek előtt is. Ez mindenekelőtt az önzetlen, tevékeny szeretet tanúságtétele lehet – hangsúlyozta a bíboros. Bölcskei Gusztáv református püspök igehirdetésében utalt arra, hogy az idei imahét témáját a koreai keresztények indítványozták, akiknek népe megosztottságban, két országban él. A megosztottság azonban itt, a mi országunkban is jelen van – mondta.

D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök hálát adott Istennek ezért az évért, amelynek során sokakban sikerült felébreszteni a vágyat, hogy megismerjék Isten igéjét. Kiemelte a Biblia évének központi eseményeit, a kisebb, de nem kevésbé fontos rendezvényeket, például a börtönökben, az iskolákban megrendezett vetélkedőket vagy azokat a rendezvényeket, amelyekbe a helyi önkormányzatok is bekapcsolódtak, bevonva nem hívő embereket is. Az egyházak papjai és hívei közelebb kerültek egymáshoz a Biblia éve kapcsán – emelte ki D. Szebik Imre. Az ökumenikus imahét nyitó istentisztelete Denis Moss anglikán kanonok, Mikhail ortodox metropolita, Kalota József ortodox érseki vikárius, Magyar István ortodox esperes és Magyar Márius ortodox esperes áldásával, majd a himnusz eléneklésével ért véget.

Az ökumenikus imahéten közös istentiszteleteket, ünnepi rendezvényeket tartottak országszerte a keresztény egységtörekvés jegyében, az egyházmegyék vezetőinek és a hívők sokaságának részvételével. Szatmárcsekén a Magyar Kultúra Napján a Himnusz születésnapjára emlékezve a múlt vasárnap tartottak ökumenikus istentiszteletet. Ternyák Csaba egri érsek és Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök mondott beszédet. A megosztottság sajnos nemcsak az egyházat jellemzi, hanem érvényes nemzetünkre és kultúránkra is – fogalmazott beszédében az egri érsek. Amikor az egyház egységéért imádkozunk, egyben hazánk, népünk, a magyarság egységéért is szól a Himnusz. Sok honfitársunk számára a mai kor igényeibe nem fér bele az a kultúra, amelyből kinőtt nemzeti imánk, holott Kölcsey Himnusza méltó Dávid király zsoltáraihoz. Ha a múltat kiiktatjuk egyéni, családi, nemzeti életünkből, nincs jelenünk, és még kevésbé van jövőn. Identitásunk szerves része a Himnusz, amely tanúságot tesz hitünkről, hogy van az égben magyarok istene, s arról, hogy nem vagyunk gyökértelen klónok. Ezért tölt el reménységgel bennünket a Himnusz. Ha felvállaljuk a múltat, inspirációt meríthetünk a jövőnkre is. Kölcsey Himnusza fontos sarokköve a keresztény és a magyar kultúrának, amely nyitott új értékek befogadására, és egységet képes teremteni a múlt, a jelen és a jövő között – hangsúlyozta Ternyák Csaba érsek.

Bölcskei Gusztáv református püspök az idei imahét mottójáról elmélkedve kiemelte, hogy ami a kezünkből kihullik, amit nem tudunk összeilleszteni, azt merjük Istenre bízni, hogy így legyünk eggyé az ő kezével.

A megemlékezésen átadták a Kölcsey-emlékérmet, melyet a bíráló bizottság idén Szabó Dénes karnagynak ítélt oda. Az ökumenikus istentisztelet után a résztvevők megkoszorúzták Kölcsey Ferenc sírját a református temetőben. Szegeden az ökumenikus imahét múlt vasárnapi nyitó alkalmára a Kálvin téri református templomban került sor. A liturgiát Juhász András református lelkész vezette, Laurinyecz Mihály római katolikus lelkipásztor, teológiai tanár hirdetett igét. Laurinyecz Mihály a keresztények egységéről szólva rámutatott, hogy „felekezeti közösségeinkben van egy közös forrás, ahonnan valamennyien kiindultunk: a teremtő Isten, a Megváltó Jézus Krisztus, akiből különböző módon merítve más és más következtetésre jutottunk. Vissza kell térnünk a forráshoz, újból elő kell venni az értelmezési szempontokat, közösen átvizsgálni azokat és megismerni egymást, hogy ki milyen úton jár, milyen fogalmi és célrendszerben gondolkodik. Meg kell keresni a közös pontokat, s ez a magas teológia feladata.” A teológiatanár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy általában minden hívőnek tennie kell az egységért. Ezékiel prófétát idézve: „Nem szennyezik be többé magukat bálványaikkal, iszonyatos tetteikkel és bűneikkel… Törvényeimhez igazodnak, és szemük előtt tartják parancsaimat és teljesítik őket.” El kell fordulnunk tehát minden bálványtól, ami nem Isten. Meg kell ismernünk az Úr parancsait, teljesítenünk kell azokat. Ha ez megtörténik, akkor egységben vagyunk – mondta Laurinyecz Mihály -, mert Istennek nincs két különböző akarata, célja, csak egyetlen: hogy valamennyien az ő üdvösségében találkozzunk.

Szombathelyen január 23-án a Szent Márton plébánia Szent Márton-termében tartják a karitászcsoportok ökumenikus találkozóját. A szombathelyi egyházmegyében a szociális területen működő evangélikus, református, katolikus intézmények vezetőinek találkozóján a növekvő munkanélküliségből fakadó – a családokat, gyermekeket súlyosan érintő – problémák lesznek terítéken. A találkozón hagyományosan a kapcsolatépítés a legfőbb szempont, ugyanakkor „egymás sikereiből, erényeiből, és hibáiból is tanulunk ezeken az alkalmakon” – mondta lapunknak Tuczainé Régvári Marietta, a szombathelyi karitász igazgatója. – Az ökumenikus találkozó persze nem egy hétre szól, hanem mondhatni egy „életre”. A szombathelyi egyházmegyében a felekezetek közötti együttműködés szociális hálózata az elmúlt években kialakult és jól működik. „Az intézményvezetők kezdettől fogva szorgalmazták, hogy a betegek, a hajléktalan, idős emberek, szenvedélybetegek részére biztosítva legyenek a megfelelő hitéleti alkalmak, legyen szó istentiszteletről, vagy bibliakörről – mondta a szombathelyi karitász igazgatója. – 2002 óta több közös programot, többek közt kerekasztal-beszélgetéseket is szerveztünk egyházi szociális intézmények számára: ezeken részt vettek a helyi egyházak képviselői mellett az intézmények dolgozói is. Nálunk a Hársfa-ház pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátója és átmeneti otthonában is dolgoznak különféle felekezethez tartozó munkatársak. Kapcsolatban vagyunk a dömösi iszákosmentő misszióval, Zsibriken a kallódó fiatalok missziójával, a szociális területen tevékeny szombathelyi református, evangélikus lelkésszel, valamint az evangélikus egyház és a johannita rend által közösen fenntartott szociális otthonnal is.

A betegek megfelelő ellátása és a gyógyulás érdekében nem zárkózunk el attól, hogy különféle felekezetű klienseink legyenek, s ugyanígy a református és az evangélikus intézmények is befogadják katolikus keresztény testvéreiket.