John Henry Newman bíboros 1801-ben született Londonban. Fiatalon diakónussá szentelték az anglikán egyházban.
1847-ben szentelték pappá, majd Angliában létrehozta a Néri Szent Fülöp Oratóriumot. 1872-ben XIII. Leó pápa bíborossá kreálta. 1890-ben hunyt el Birminghamben, s XVI. Benedek pápa ugyanitt avatta boldoggá 2010. szeptember 19-én. A boldoggá avatást megelőző este a Londonban tartott imavirrasztáson XVI. Benedek felidézte az angol teológus tanításait: „Newman élete arra tanít minket, hogy az igazság, az intellektuális tisztesség és a hiteles megtérés iránti szenvedélynek nagy ára van. Az igazságot, amely szabaddá tesz bennünket, nem tarthatjuk meg magunknak; tanúságtételt igényel, és arra van szükség, hogy mások is meghallják.”
*
Dulce Lopes Pontes a brazíliai Bahia állambeli Salvador városban született 1914-ben, Maria Rita néven. Hatévesen elvesztette az édesanyját, nevelését nagynénjei vették át. 13 éves korában az egyikük magával vitte, hogy megmutassa neki a város legszegényebb részeit, és ez a látogatás felébresztette az érzékenységét. 18 évesen belépett az Isten Anyja Szeplőtelen Fogantatása Misszionáriusai (SMIC) kongregációba, ahol a Dulce nevet kapta. Hivatásának egyik forrása a Gyermek Jézusról nevezett Szent Teréz élete volt.
Dulce nővér alapításait ma Obras Sociais Irmã Dulce, azaz Irmã Dulce Szociális Művek néven ismerik, s a brazil törvények szerint magán-szeretetszolgálatként működik.
Dulce Lopes Pontest 1988-ban José Sarney akkori brazil elnök és Szilvia svéd királyné támogatásával Nobel-békedíjra jelölték.
A boldoggá avatásához szükséges csoda 2001-ben történt, amikor a ma 42 éves Cláudia Cristiane Santos túlélt egy szülés utáni csillapíthatatlan vérzést. Az orvosok már feladták a reményt, de a vérzés hirtelen elállt, amikor a nő családtagjai Dulce nővér közbenjárását kérték, és imaláncba kezdtek José Almi de Menezes atya vezetésével.
*
Giuseppina Vannini Rómában született 1859. július 7-én Angelo és Annunziata Papi gyermekeként. Judit névre keresztelték. Négyéves korában elveszítette az édesapját, három évvel később az édesanyját is. Óvónői képesítést szerzett, és 21 évesen belépett a Szeretet Nővérei sienai noviciátusába.
32 éves volt, amikor elment Luigi Tezza kamilliánus atyához, hogy tanácsot kérjen tőle. Tezza, aki nem sokkal korábban azt a feladatot kapta, hogy állítsa vissza a Szent Kamill Leányai rendet, Juditra bízta ezt a küldetést. Megalakult az új kamilliánus család, tagjai vörös posztóból készült kereszttel megkülönböztetett ruhát viseltek. Judit felvette a Giuseppina nővér nevet, és kinevezték elöljárónak. Az új rend küldetése a betegápolás volt, beleértve a házi betegápolást is.
Giuseppina anyának sikerült elterjesztenie a társaságot Olaszország más részeiben és Argentínában is. Bár egészsége ingatag volt, nem kímélte magát, minden évben sorra látogatta a házakat. Fáradozásainak köszönhetően 1909. június 21-én megalakult a Szent Kamill Leányai Kongregáció. Miután 1910-ben végiglátogatta az olasz és a francia házakat, 1911. február 23-án súlyos szívelégtelenségben meghalt. Tizenhat házat hagyott hátra Európában és Amerikában, 156 fogadalmas nővérrel.
1994. október 16-án II. János Pál avatta boldoggá.
*
A svájci Marguerite Bays 1815. szeptember 8-án született La Pierraz községben, Fribourg közelében. Az életét Istennek szentelte, úgy döntött, hajadon marad. Varrónőként tevékenykedett, s emellett sokat imádkozott, mindennap járt misére. Szabadidejében hitoktatást is vállalt, segítette a szegényeket, a betegeket, a haldoklókat. 1854. december 8-án csodálatos módon meggyógyult a vastagbélrákból, éppen akkor, amikor IX. Piusz kihirdette a szeplőtelen fogantatás dogmáját. Ezzel egy időben megkapta a stigmákat, amelyek misztikus eredetét számos orvosi vizsgálat eredményének birtokában a püspöke elismerte. Marguerite belépett a ferences világi rendbe. 1879. június 27-én Siviriez-ben halt meg.
1995. október 29-én II. János Pál avatta boldoggá, miután elismert egy csodát: Marcel Ménétrey tizenkilenc éves diák 1940-ben túlélt egy hegymászóbalesetet, és ennek következtében pap lett.
*
Mariam Thresia Mankidiyan nővér 1876. április 26-án született az indiai Kerala államban, Putenchirában, elszegényedett nemesi családban. Édesanyja, aki keresztény szellemben nevelte, 12 éves korában meghalt. Mariam már nagyon fiatalon a betegek és a haldoklók gondozásának szentelte az Úrnak felajánlott életét. Mariamnak misztikus élményei voltak: megtapasztalta a keresztre feszítés és a stigmák fájdalmát. Ez azonban félreértésekre adott okot, sokakban gyanakvást ébresztett.
Miután egy rövid időt a sarutlan kármeliták közösségében töltött, Mariam Thresia Mankidiyan felhatalmazást kapott a püspöktől, hogy megalapítsa a Szent Család Nővérei Kongregációt, amelynek fő célja az imádságon és az elmélkedésen kívül a lányok keresztény nevelése, a súlyos betegek és a haldoklók ápolása, a leginkább rászorulók megsegítése volt. Mariam tizenkét éven át vezette az új közösséget.
A kongregáció az egész világon elterjedt, 2000-ben 1592 szerzetesnővére és 119 novíciája volt.
Mariam Thresia Mankidiyant II. János Pál avatta boldoggá 2000. április 9-én.
Fordította: Thullner Zsuzsanna
