Fotó: Koprivanacz Kristóf
A találkozó érseki szentmisével kezdődött a kiskunhalasi Szent Péter és Pál-templomban. A liturgia keretében Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek akolitussá avatta Márton Arnold papnövendéket.
Szentbeszédét a főpásztor pünkösd- hétfő napjának liturgikus magyarázatával kezdte. A II. vatikáni zsinat a liturgikus megújulás jegyében megszüntette a pünkösd nyolcadának ünneplését, s ezzel együtt a pünkösd másnapjának ünnepét is. E döntésnek nem gyakorlati, hanem teológiai oka volt. Pünkösd az Egyház születésnapja, az a nap, amikor az apostolok megkezdték missziós szolgálatukat. Nem olvassuk a Szentírásban, hogy napokig ünnepeltek volna, hanem azonnal útra keltek, és Jézus tanításának megfelelően, illetve a Szentlélek kegyelmével felvértezve mentek, és hirdették az örömhírt. Ez a nap ezért már nem a Szentlélek eljövetelének emlékünnepe, hanem Ferenc pápa határozata szerint Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepe.
Az emléknap hátteréről az érsek azt is elmondta, hogy nem a legújabb kori pápai döntéssel született meg a liturgikus ünneplés, hiszen gyökerei már az egyházatyáknál, Ambrusnál, Ágostonnál megtalálhatók. Szent II. János Pál pápa is közelebb vitt minket az ünnephez, amikor bevezette a loretói litánia invokációi közé, hogy „Egyházunk Anyja – Könyörögj érettünk!”A szent pápa Rómában az egyik vatikáni épületre mozaikot is készíttetett Máriáról és a gyermek Jézusról, s alatta ez olvasható: „Mater Ecclesiae”, vagyis: az Egyház Anyja. Ez a megszólítás Jézus végrendeletéből ered, aki a kereszten Máriát az egész emberiség édesanyjául rendelte, amikor a személyében az egész emberiséget megtestesítő János apostolnak azt mondta: „Íme, a te anyád!” Ezzel létrejött a lelki anyaság, a lelki pártfogás, ami a későbbi Egyház tagjaira is vonatkozik.
Bábel Balázs az Egyház hármas feladatköréről, a liturgiáról, a martyriáról és a diakóniáról, vagyis Isten dicséretéről, a róla való tanúságtételről és a szolgálatról is elmélkedett. Rámutatott: Mária életében mindhárom fellelhető, hiszen Istent magasztalta énekével, eleget tett az Úr törvényének, és a szolgálatkészség is megvolt benne. Így kell Istent szolgálnia az Egyháznak is. A tanúságtétel élethosszig tartó feladat. Nemcsak megvalljuk, hanem missziós lelkülettel tovább is adjuk hitünket. Mária minden körülmények között a tanúságtétel szellemében élt: elment szolgálni Erzsébethez, szolgálta Jézust és a születőben lévő Egyházat, s mindez méltóvá tette őt arra, hogy Egyházunk Anyjának nevezzük.
Az Egyházat is szokás anyának nevezni, hiszen lelki módon gyermekeknek ad életet a keresztség által, s gondozza, neveli és tanítja őket arra, hogyan válhatnak Krisztus tanúivá.
Milyen feladatot jelent ez az ünnep a saját életünkben? – tette fel a kérdést a főpásztor. – A Szentlélek által az Egyház tagjai vagyunk, ennek megfelelően dicsérnünk, szolgálnunk kell Istent, és tanúságot tennünk róla.
A szentmise után különböző programok várták a résztvevőket a plébánia kertjében. A gyerekek kézműves- foglalkozásokon vehettek részt, volt ugrálóvár, palacsintasütés, közös sport- és sorversenyek. A felnőtteknek Seffer Attila kiskőrösi esperes plébános és Szarvasné Vancsura Margit, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főegyházmegyei referense tartott előadást. Alkalom nyílt az egyházmegyei karitász munkájával való megismerkedésre is.
Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
