A nagyszombati egyetem kezdetben bölcsészeti és teológiai karból állt, jogi kara 1667-ben, orvostudományi kara 1769-ben jött létre. 1777-ben – az alapító szándékával összhangban – Budára költözött, a királyi várba. Végül 1784-ben került Pestre. 1950-ben állami utasításra elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, amely önálló akadémia lett. A jogfolytonosság két szálon futott tovább. A hittudományi kar Központi Hittudományi Akadémia néven működött tovább, megőrizve legalább az államilag elismert doktori cím adásának jogát. A kar épületébe az immár Eötvös Loránd Tudományegyetemnek (ELTE) nevezett intézmény Állam- és Jogtudományi Kara költözött. Az ELTE az 1635-ös alapítású intézmény jogfolytonos utódának tekintette és tekinti magát. A Hittudományi Akadémia ugyancsak őrizte az egyetemi jogfolytonosságot, ami 1991-ben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapításával formálisan is keretet kapott. Így alakult ki – a közelmúlt magyar történelméről is árulkodó – kettős egyetemi jogfolytonosság. Ebben az évben immár 375 éve az alapításnak. Az évforduló alkalmából Állam – egyház, és az egyetemalapító Pázmány címmel konferenciát rendeztek az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán március 3-án. A címben jelzett módon az előadások az állam és az egyház viszonyával, illetve – ugyanolyan súllyal – Pázmány Péter munkásságával és korával foglalkoztak. Hudecz Ferenc rektor beszéde után Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtárának főigazgatója az egyetemalapító Pázmány alakját idézte fel. Király Miklós, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja az egyházak és az Európai Unió viszonyáról értekezett. Ide kapcsolódott Antalóczy Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem docensének előadása, Egyházalapítás joga és európai buktatói címmel. Magyar vonatkozásban Kukorelli István egyetemi tanár az 1990. évi IV. tv. születésének huszadik évfordulójáról emlékezett meg. Ez a törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról szól, s az állam és az egyház szétválasztásaként él a köztudatban. Simon István docens az egyház-finanszírozás struktúrájáról adott elő. Ismert, hogy e téma húsz esztendeje vissza-visszatérő politikai hullámokat vet, ezért is fontos tudományos megközelítése. Pázmány egyetemes műveltséggel és látókörrel kora legkiválóbb személyiségei közé tartozott. Ezt világította meg többek között Bitskey István akadémikus, a Debreceni Egyetem tanára, Török József és Hargittay Emil, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára is előadásában.
