Ez a természetvédelmi terület egy nagy ártér a Duna és a Dráva összefolyásánál. Gyönyörű volt a magasból a táj, nem győztem kattintgatni a fényképezőgépemmel. A változatos ívekben kanyargó folyók között a zöld legkülönbözőbb árnyalataiban pompázó rétek és erdők tűntek fel. Polárszűrőt életemben először most használtam – ez a fényképezőgépre tehető lencse kiszűri a vízfelszín tükröződéseit; egy tudósítókollégától kaptam kölcsön.
Másnap motorcsónakkal fedeztük fel a területet. Sok magyar lakik errefelé, nekünk is magyar vezetőnk volt. Az ártér kanyargó vizeit jártuk be. Több alkalommal láttunk vízisiklót úszni a víz felszínén, és néhány rétisas is felszállt a közelünkben. Ezek a fejedelmi madarak nagy számban költenek a környéken. Csónakutunk végcélja egy nagy tó melletti kárókatona-telep volt. A fészkeiken ülő madarakat mintegy ötven méterre sikerült megközelítenünk, így jól láttuk őket, és teleobjektívvel képeket is tudtam róluk készíteni.
Az Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szerbia és Szlovénia területén átfolyó Dráva, a Mura és a kapcsolódó Duna-szakaszok Európa egyik legfontosabb folyóvízi természeti területét alkotják, és csodálatos élővilágnak adnak otthont. A folyók és árterük által alkotott hétszáz kilométer hosszú és több mint nyolcszázezer hektár területű „zöld öv” kiemelkedő természeti értékeket hordoz. Az ártéri erdők változatos élővilága, a holtágak és a kavicszátonyok egyaránt különleges adottságai a három folyó érintett szakaszainak.
Az elmúlt húsz évben mind az öt érintett ország természetvédelmi területeket jelölt ki a térségben – mondja Arno Mohl, a Természetvédelmi Világalap (WWF) osztrák irodájának munkatársa. Ám eddig nem érvényesültek egységes természetvédelmi elvek. Ezen segít majd az országok között kialakulóban levő kooperáció. Az együttműködésnek az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által tervezett Mura–Dráva–Duna Határokon Átnyúló Bioszféra-rezervátum fog keretet adni. Az ennek létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot 2011. március 25-én írták alá az öt érintett ország illetékes miniszterei. „A létrejövő rezervátum Európa legnagyobb vízi bioszféra-rezervátuma lesz, és az első a világon, amelyet öt ország közösen hoz létre” – hangsúlyozta a dokumentum aláírása után Andreas Beckman, a WWF Duna–Kárpátok programjának igazgatója. Idén júliusban kijelölték az új rezervátum Magyarországra és Horvátországra eső területét. A leendő bioszféra-rezervátumban kulcsszerepe lesz az ökoturizmus meghonosításának, így a helyiek számára is előnyös a terület új státusa.
Rontja az összképet, hogy a Duna teljes hosszának legjobban megőrzött árteréből egy több mint ötven kilométeres szakasz pusztító és a jogszabályokkal ellentétes szabályozó munkálatok áldozatául eshet – hívták fel a figyelmet június végén nemzetközi és horvát civilszervezetek. A tervek célja a hajózhatóság javítása és az árvízvédelem. A munkálatok a horvátországi Batina (Kiskőszeg) falu, valamint a Duna és a Dráva összefolyása közötti, Szerbiával határos térséget érintenék, beleértve a világhírű Kopácsi-rét parkot is. A WWF, az EuroNatur, a Zöld Osijek és a Horvát Madár- és Természetvédelmi Egyesület képviselőinek elmondása szerint a szabadon folyó és kanyargó Dunát a hatóságok szabályozóművekből, sarkantyúkból (kőszórásokból) és gátakból álló fűzővel szorítanák össze, súlyosan veszélyeztetve ötszáz négyzetkilométernyi fajokban gazdag vízjárta területet.
A Horvátország, Szerbia és Magyarország háromszögébe eső terület mintegy háromszáz madárfaj, köztük a rétisas és a fekete gólya paradicsoma. Kétéltűek és hüllők, valamint különféle emlősök is élnek itt (például hód és vidra). A Duna-delta után ez a folyó legfontosabb halszaporodó helye, amely olyan ritkaságoknak is otthont ad, mint a majdnem kipusztult sima tokhal.
„Az ártéri erdők biológiai sokfélesége a Dráva különleges adottsága, ám a megvédését szolgáló természetvédelmi törekvések a korábbi években nem voltak ennyire egybehangzóak” – hangsúlyozza Toldi Miklós, a Dráva Szövetség civil szervezet vezetője. A Dráva horvát oldalán ugyanis korábban vízerőmű építési terve volt napirenden. Civilszervezetek tiltakozása és politikai viták eredményeként viszont ma már mindkét ország a közös természetvédelmi kezelés híve, sőt ebbe a kezdeményezésbe a többi határos országot is bevonta. Így Ausztria, Szlovénia és Szerbia ma már szintén elkötelezett az öt ország területén elterülő, nyolcszázezer hektárnyi természetvédelmi terület megalapítása mellett.
Fotó: Bajomi Bálint
