Fotó: Merényi Zita
A főpapság, a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület és a bazilika Palestrina kórusa felvezetésével vitték körbe a hermát a belvárosban imádságos, énekes menetben. A látvány az üzletekből kicsalta az eladókat, és a turisták sorfalat alkotva, érdeklődve álltak az utcán. Idén ünnepeljük a lovagkirály trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulóját. Nem csoda hát, hogy e jubileumi évben a szokásosnál legalább kétszer többen haladtak az ünnepi menetben. Zarándokcsoportok érkeztek Magyarországról és külhonból. Itt volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia számos tagja mellett Nagyvárad, Szatmárnémeti, Temesvár, Nagybecskerek és Eisenstadt (Kismarton) megyés főpásztora is.
Győrben máig él a Szent László-tisztelet. „A Krisztusért és hazáért élt élet példája. A hűség, a nemzetért való odaadottság, a hősiesség ma is megszólít hívőt és nem hívőt egyaránt. Az itt élők minden évben bizonyságot tesznek arról, mennyire fontos számukra a szent király” – mondta Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, amikor a Szent László-napok kapcsán a város és a Győri Egyházmegye közös ünnepéről beszélt.
Husz Anikó, a győri Széchenyi István Egyetem turizmus tanszékének adjunktusa és a „Gyere Győrbe!” turisztikai vállalkozás idegenvezetője úgy véli, a lovagkirály tisztelete és a herma különleges vonzerőt kölcsönöz a városnak, és az egyetértés közös pontja hívők és nem hívők között. „A hermát a győriek minden ideérkezőnek igyekeznek megmutatni. A művészi alkotás magával ragadja az embereket. S bár László életéről általában keveset tudnak, elgondolkodnak, ki lehetett ez az ember. A székesegyházban és környezetében számos szobor és festmény idézi fel a szent király csodatettekben gazdag életét.”
A Szent László-év gazdag programsorozata és a Szent László-napok eseményei is László alakjának, történelmi szerepének, életszentségének megismertetését szolgálták, közösséget építve a lovagkirály életeseményeinek összekötésével.
Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás mutatta be a Dunkapu téren. Szentbeszédében azt a királyt állította a hallgatósága elé, akivel Istennek terve volt, aki sokat tett azért, hogy ez az ország hazája és szeretett otthona legyen a magyar népnek. Megidézte a lovagkirályt, akit a történelmi helyzet szinte folyamatos háborúkra kényszerített, melyeket megvívva hős vitézként vonult be a magyar nép emlékezetébe. Beszélt az európai szemléletű államférfiról, aki megtalálta hazája és az egész régió stabilitásának biztosítékait. Végül szólt az uralkodóról, aki szívvel-lélekkel építette és védte hazáját és egyházát, saját életét is kockára téve azokért, akikben Isten és a magyar nép ügyét látta.
A Szent László-napok programjai között kiemelkedő fontosságú volt a győri püspökség által szervezett tudományos konferencia, valamint könyv-, film- és színdarab-bemutató. Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora szerint leginkább László búcsúnapján mutatkozik meg a szent király tisztelete, akinek ismertségét erősíteni kell. Ezt a célt szolgálták az egyházi programok.
A konferencia arról a tudományos vizsgálatról adott áttekintést, amelynek során az új tudományágak legmodernebb kutatási módszereit is alkalmazták a Szent Lászlóról alkotott kép gazdagítása érdekében. A hermában található ereklyetartóból négy napra kiemelték a koponyát, amelyen orvostudományi, antropológiai, morfológiai, paleontológiai és anatómiai vizsgálatokat végeztek endoszkópos és képalkotó diagnosztikai módszerek alkalmazásával. E kutatások eredményeként készülhetett el az a hitelesnek tekinthető arcrekonstrukció, amely a ma embere elé tárja Szent László arcvonásait.
A Szent Király – Lovagkirály címmel megjelent, gazdagon illusztrált kiadvány részletesen dokumentálja a kutatócsoport tevékenységét, és művészettörténeti áttekintést ad a Szent László-tiszteletről.
A konferencián bemutatott Szent László – arcvonások című dokumentumfilm a kutatásokban részt vevő tudósok munkájáról ad áttekintést, illetve bemutatja a lovagkirály kultuszát, Nagyváradot és Győrt összekapcsolva.
Lukácsi Zoltán, a kutatások koordinátora szerint a tudományos és a művészettörténeti megközelítés együtt eredményezheti a szent király szélesebb körben történő megismerését. „A maradványokon végzett vizsgálatok célja az ember és rajta keresztül korának, közösségének, szokásainak, életkilátásainak, hitének megismerése. Ez sokkal több, mint adatok halmaza: maga a múltunk” – mondja a szeminárium rektora. Születésekor a Zoltán nevet kapta, de a keresztségben László lett a védőszentje. Szülei gyakran felemlegették László élettörténetét. „Alsó tagozatos voltam, amikor először láttam Győrben a hermát, attól kezdve úgy éreztem, közöm van Lászlóhoz.”
A nyári hőség miatt emberpróbáló feladat volt részt venni a Szent László-napi szentmisén. Különösen a gyermekesek, például a Pécsről érkezett Kormos család számára. A szülők a Pécsi Egyházmegye családreferensei, három gyermeket nevelnek, közülük a legidősebb László. Fontosnak tartják, hogy a szent király személyében követendő eszményképet állítsanak a fiuk elé. Lelkesen kapcsolódtak be a három nap eseményeibe, részt vettek a városi rendezvényeken is. A fiúk számára vonzók voltak azok a programok, amelyek a lovagkirály bátorságát, küzdeni tudását hangsúlyozták. „Ugyanakkor fontosak tartottuk megmutatni a gyerekeknek azt is, hogy László nemcsak hősies volt és harcos, hanem jó ember is” – mondja az édesanya.
A Dunakapu téren a szentmisén imádkozó sokaság arról tett tanúbizonyságot, hogy László király ma is követendő példakép. Erdő Péter bíboros ezzel az üzenettel bocsátotta haza a zarándokokat: „Ha személyesen is tudunk áldozatot hozni a keresztény közösségért és azért az emberi közösségért, amelynek a teremtő Isten akaratából tagjai vagyunk, ha tudjuk tisztelni a többi népet és a hit fényében meglátni közös értékeinket, akkor lehetünk nagy királyunk méltó követői.”
