Egy jubileum margójára

A tematikus szemlére huszonkét országból százharmincnyolc nevezés érkezett, ezekből az előzsűri döntése alapján negyvenegy került be a versenyprogramba. A filmszemle mellett fotópályázatra is sor került, erre hatvannyolc alkotótól száznegyvenhat pályamű futott be. A filmszemle zsűrijének tagjai Bereményi Géza és Buglya Sándor rendezők, Gelencsér Gábor filmesztéta, Győri Márk operatőr és Lázár Kovács Ákos esztéta, a fotópályázaté Haris László, Móser Zoltán, Stalter György és Vékás Magdolna fotóművészek voltak.

Az idei jubileumi alkalommal örömmel jegyezhették fel a szervezők az eddigi legmagasabb nevezőszámot mind a filmes, mind a fotós pályázat vonatkozásában. Ez azt igazolja, hogy a jezsuita rend tizenöt évvel ezelőtti döntése helyes volt, hiszen a média mindegyik területén fontos, hogy olyan alternatív programokkal tudjunk ajánlatokat tenni, amelyek a fiatal nemzedékek számára is vonzók lehetnek. A tematikus szemle éppen azért sikeres, mert évről évre bebizonyítja mind a nevezők, a szakma, mind a nézőközönség számára, hogy lehet most éppen a reményről, a bennünk élő várakozásról, családjaink, kapcsolataink, kisebb és nagyobb közösségeink legbelsőbb szükségleteiről filmet, fotót készíteni, és ezeket érdemes megosztani hasonló gondokkal küszködő embertársainkkal. Hogy mindehhez milyen formát, művészi kifejezést választunk, és hogyan valósítjuk meg, ez a filmszemle és a fotópályázat igazi kihívása. Hiszen az aktuális téma kihívás, meghívás, előhívás provokáció mindenki számára, akinek még jelent valamit ez a szó, az általa jelölt valóságdarab. A reménynek is van színe és fonákja a beérkezett filmek jelentős része inkább a remény megtartásának, felmutatásának reménytelenségeiről, mintsem a remény szigeteinek, életünk örömteli, boldog, várakozásteli eseményeinek bemutatásáról szóltak. Ugyanakkor jól érzékelhető az alkotások többsége mögötti remény, hogy a filmekben is kifejeződő látszólagos reménytelenség nagyobb távlatban elnyeri, elnyerheti sajátlagos, reményteli visszaigazolását, hiszen ahol nagy a szükség, ott közel a szabadulás. Ehhez a szabaduláshoz segítettek hozzá a filmszemle fődíjasainak alkotásai. Ezek a művek a remény kínzó hiányáról vagy a mindenek mögött megbúvó láthatatlan erejéről tanúskodnak így, ilyen egymásnak feszülő, paradox módon, ahogy az életünkben is jelen van. Az idei amatőrfilm-szemle fődíjasai játékfilm kategóriában a spanyol Rafa Rojas-Diez Gyűlöllek, kísérleti film kategóriában Mikulik Péter Cím nélkül, míg a dokumentumfilm kategóriában Zurbó Dorottya Az elátkozott ház című alkotása. A filmfőiskolás kategória díját Csuja László Foszfor című munkája nyerte el.

A jezsuita médiamunka eredményességének egyik bizonyítéka, hogy a kísérleti film kategóriáját megnyerő Mikulik Péter a Faludi-akadémia Szőts István Filmműhelyének tagja, filmes kísérleteinek, tanulmányainak színtere éppen ez a filmes fiatalokat tömörítő közösség. A záró díjkiosztó ünnepségen a rend részéről megjelent és felszólalt
Kovács Lajos, illetve jelen volt Forrai Tamás tartományfőnök, akinek döntő szerepe volt abban, hogy a filmszemle tizenöt évvel ezelőtt elindulhatott, és hogy a remények szerint folytatódhat. A díjkiosztó végén elhangzott a jövő évi szemle témája, ami nem más mint a Hűség. Ha mindazok (Íjjas Teréz, Hankovszky Anikó, Medve Helga, Gyurin Zsuzsa és sokan mások), akik idén is szívósan, szorgalmasan és csöndben dolgoztak az filmszemle sikerén, jövőre is odaállnak az eke szarvához, bizonyosak lehetünk benne, hogy a 16. faludis filmszemle megrendezésére van remény.

 

K. Á.