Egy jobb világért

2011 decemberében Berlinben Alois testvér közös gondolkodásra hívta a fiatalokat a szolidaritásról. Az elmúlt években a taizéi találkozókon a szolidaritás új formáit keresték, amelyek összekapcsolhatnak minden embert. 2012 témája az volt, miként nyithatnák meg a bizalom útjait az emberek között, 2013-é az, hogyan fakaszthatnák fel az Istenbe vetett bizalom forrásait. A 2014-es találkozón azzal foglalkoztak, mit tehetnének azért, hogy a Krisztust szeretők közössége láthatóbb legyen, a 2015-ös pedig arról szól majd, miként válhatnának a föld sójává. Közös keresésük végén, 2015 augusztusában, Roger testvér születésének századik, halálának tizedik évfordulóján Taizében találkoznak majd. A lehető legtöbb fiatalnak szeretnék lehetővé tenni, hogy csatlakozhasson a kezdeményezésükhöz, ezért az elmúlt években az összes földrészen voltak találkozók. Alois testvér a mostani összejövetelen bejelentette: februárban a taizéi testvérek még Ausztráliába és Új-Zélandra, áprilisban pedig Oroszországba, Fehéroroszországba és Ukrajnába is elutaznak.

A száz torony városa 1990 óta már másodszor adott otthont a taizéi találkozónak. Több mint hatvan országból érkeztek fiatalok, a legtöbben Lengyelországból, Ukrajnából, Németországból, Olaszországban, Franciaországból, Horvátországból és Fehéroroszországból. Magyarországról közel ezren indultak útnak. Százötezer alma, százezer mandarin és narancs, huszonkétezer kilogramm kenyér és több mint ötszáz raklapnyi élelmiszer fogyott el — ez is jelzi, milyen sokan voltak a résztvevők.

Az önkéntes szervezők Franz Kafka szülőházában ütötték fel főhadiszállásukat az óváros és a zsidónegyed határán. A találkozó egyik központi helyéül a Szent Miklós-templomot választották, amely kétszáz éven át a huszitáké volt, de a történelem során például raktárként és színházként is működött. Az imákat a Kafka-házban tartották, ahol Matĕj Forman összművészeti kiállítása is látható volt. Miloš Forman filmrendező fia már 1989 előtt is kapcsolatban állt a taizéi mozgalommal, amelynek tagjai akkor még inkognitóban utaztak az országba. „Számomra ez a találkozó a határokon túllépő barátság lehetőségét jelenti” — vallja Forman. Az általa vezetett művészek csoportja készítette azokat a taizéi kereszteket, amelyeket a Prága városközpontjában imára megnyitott tizenhét templomban helyeztek el.

Törökországi látogatása során Ferenc pápa, amikor az egyházak közötti egység kereséséről beszélt, megemlítette Taizét: „Épp a fiatalok azok, akik kérnek bennünket, hogy tegyünk előremutató lépéseket a teljes közösség felé. Például arra a sok ortodox, katolikus és protestáns fiatalra gondolok, akik a taizéi közösség által szervezett találkozókon gyűlnek egybe. Nem azért teszik ezt, mert nem veszik figyelembe a különbségeket, amelyek még mindig elválasztanak minket egymástól, hanem mert képesek ezek mögé látni. Képesek magukévá tenni azt, ami igazán lényeges, és ami egyesít bennünket.” Alois testvér pedig így fogalmazott a prágai találkozón tartott egyik elmélkedésében: „Egy kérdés, amelyre nekünk, keresztényeknek sürgősen választ kell találnunk: hogyan mutathatnánk meg az életünkkel, hogy lehetséges az egység úgy, hogy közben megmarad a sokszínűség?” 2015 taizéi alapgondolata, hogy a keresztények közötti látható közösség nem önmagáért való cél, hanem jel az emberiségben: „Ti vagytok a föld sója” (Mt 5,13).

 

Hogyan legyél a föld sója?

Négy javaslat 2015-re Alois testvértől

 

Első – Megosztani a lelkesedésünket

 

A föld sójának lenni ajándék Istentől, amelyet örömmel akarunk fogadni. Ha megosztjuk másokkal lelkesedésünket, és csodássá tesszük a körülöttünk lévők életét, a mi életünk is értékes lesz. Amikor nehézségekkel nézünk szembe, és azt kérdezzük magunktól: miért kell egyfolytában küzdenünk, emlékeznünk kellene arra, hogy már egy kis só is elég ahhoz, hogy ízt adjon az ételnek. Az, hogy nem veszítjük el az ízünket, azt jelenti: bízunk az Istentől kapott, bennünk lévő ajándékokban.

 

Második – Elkötelezni magunkat a megbékélésre

 

Mindnyájunkban megvan a törekvés arra, hogy az emberiség nagy családjaként éljünk együtt. Ez azonban nem megy magától sem egy családban, sem barátok között, sem a városunkban, így a nemzetek között sem. Ha a keresztények megbékélnek, jellé válhatnak az egységet kereső emberiség számára. A megbékéléshez először is fel kell ismernünk a másik félelmeit, amelyek előítéletekhez vezetnek.

 

Harmadik – Dolgozni a békéért

 

A béke több mint a konfliktus hiánya. A béke boldogság, az élet teljessége. Ha megkapjuk Isten békéjét, az kiterjed majd a körülöttünk élőkre is, kifejeződik mindennapi dolgainkban. A béke az igazság gyökerénél van. Csodálkozhatunk-e hát, ha azokban a társadalmakban, amelyekben egymás mellett létezik a luxus és a nyomor, megjelennek az erőszak különféle formái?

 

Negyedik – Vigyázni a földre

 

A föld nem a mi birtokunk. Ránk van bízva, arra lettünk hívva, hogy gondoskodjunk róla. Bolygónk forrásai korlátozottak. Felelősek vagyunk az egyénekért és a közösségekért – a jövő nemzedékéért is. Természeti erőforrásaink használatában egyensúlyt kell találnunk az egyszerű szükségletek és a mindig többet akarás vágya között. Meg kell találnunk azt az életstílust, amely valóban lehetővé teszi a fenntartható fejlődést.