Egy egri csillag
Fotó: Balogh Ferenc

 

Az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban május elején egyháztörténeti konferenciával emlékeztek meg a kiemelkedő szociális tevékenységéről ismert Szmrecsányi Lajos egri érsekről halálának hetvenötödik évfordulóján. A magas életkort megélt, kilencvenkét évesen, 1943. január 28-án elhunyt érsek, az Egri Főegyházmegye történetének meghatározó alakjai közé tartozott. Nehéz időszakban állt az egyházmegye élén: szolgálatát az első világháború előtt kezdte meg, és a második világháború alatt fejezte be. A korszak rányomta bélyegét a munkájára, de higgadtsággal és nagy szociális érzékenységgel válaszolt a történelmi helyzet kihívásaira. Köszöntőjében Ternyák Csaba érsek kifejtette: ha Eger egykori főpásztorairól esik szó, főként Eszterházy Károly püspököt és Pyrker János László érseket emlegetjük, s úgy tűnik, mintha a többiek eltörpülnének mellettük. Ám elég csak Szmrecsányi Lajos érsek munkásságát megismernünk ahhoz, hogy ráeszméljünk,
a későbbi egri érsekek is nagyszerű emberek voltak. Az egyes főpapok tevékenységére azonban inkább egy folyamat részeként érdemes tekintenünk. Ternyák Csaba hangsúlyozta, Szmrecsányi Lajos nem csupán a múlt alakja: képe, életműve máig inspirálóan hat.
De milyen is e tovább élő kép? Ezt Klestenitz Tibor történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa mutatta be a korabeli sajtótermékek segítségével. Szmrecsányi Lajos 1905-ben, egri segédpüspöki kinevezését követően került a sajtó látóterébe, már ekkor – és később egész pályafutása során – méltatták megnyerő személyiségét és szociális érzékenységét. A korabeli újságcikkek arról is beszámoltak, hogy a főpásztor nyitott volt az újdonságokra mind a művészetek, mind a változó szokások terén. Támogatta többek között azt is, hogy az egri strandfürdő koedukált legyen. Klestenitz Tibor egy anekdotát is megosztott a jelenlévőkkel: Szmrecsányi érsek egyszer interjút adott egy sportújságnak, amelyben beszámolt sportszeretetéről, és azt is elárulta, hogy rendszeresen olvassa a Nemzeti Sportot.
Bartók Béla, az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) docense előadásában szintén Szmrecsányi Lajos szociális tevékenységének egyik jelentős epizódját ismertette. Az első világháború idején az orosz invázió miatt súlyos károkat szenvedett számos felvidéki és kárpátaljai település. Mivel a főpásztor maga is az érintett térségből, Sáros vármegyéből származott, kötelességének érezte, hogy nagy pénzösszegekkel támogassa a falvak újjáépítésére létrehozott alapítványokat. Heves vármegye egy egész falu újjáépítését vállalta. A főpásztor iránti tiszteletből a választás egy sárosi településre esett, a főként görögkatolikus ruszinok lakta Felső­hun­kóc­ra.
Kerékgyártó József helytörténeti kutató az Egri Főegyházmegye „hadba vonult” harangjairól tartott előadást. A hadiiparhoz nélkülözhetetlen fémek összegyűjtése már 1914-ben megkezdődött; a harangok rekvirálására 1915-ben került sor. Szmrecsányi Lajos érsek 1915 októberében ajánlotta fel hadi célokra a főegyházmegye harangjait. A főpásztor, csakúgy, mint püspöktársai, hazafias cselekedetnek tekintették a harangok beszolgáltatását. A hadi célra felhasznált harangok pótlása 1921-ben kezdődött meg, és 2001-ben, az egri bazilika Mihály-harangjának felszentelésével ért véget.
A konferencia következő szakaszában az érdeklődők közelebbi képet kaphattak arról, hogyan befolyásolták Szmrecsányi Lajos érseki szolgálatát a nehéz történelmi események, és miként állt helyt a főpásztor a zűrzavaros időszakban. Tengely Adrienn történész, az EKE docense az őszirózsás forradalom idején történtekről beszélt. Mint az országban számos helyen, az Egri Főegyházmegyében is hamar a forradalom céltáblájává vált a papság, annak ellenére, hogy az Egyház támogatta annak vívmányait.
Szmrecsányi Lajos különösen a szociáldemokrácia térnyerésétől féltette papságát és híveit. Ez hamarosan be is következett, ám az Egri Főegyházmegye területén közel sem olyan zajosan, mint az ország más tájain. Ennek részleteit Benke Zsuzsa történész ismertette. A tanácsköztársaság idején több templomot és egyházi közösséget ért anyagi veszteség, a hívek és a papság állandó fenyegetettségben élt. Az Egri Főegyházmegye papjai közül azonban egyet sem gyilkoltak meg, ellentétben más egyházmegyékkel. Szmrecsányi Lajos érsek kétszer is a Vörös Hadsereg fogságába került.
A rombolást követő időszakban épült meg az angolkisasszonyok (ma: Congregatio Jesu) nyíregyházi leányiskolája, amelynek múltját Komiszár Dénes történész, nemrég múzeumi rangot kapott kállósemjéni Kállay-kúria munkatársa mutatta be. Nyíregyházára a török idők után evangélikus vallású szlovákok települtek be, s a város a XX. század első felében is megőrizte evangélikus többségét. A katolikusok térnyerése Énekes János plébánosnak volt köszönhető, aki a városi közgyűlésben sikeresen lobbizott katolikus intézmények alapításáért és szerzetesrendek letelepítéséért. Az angolkisasszonyok 1929-től 1948-ig tevékenykedtek Nyíregyházán, iskolájuk diákja volt Tolnay Klári színésznő is.
Urbán Márta, az Egri Főegyházmegyei Levéltár munkatársa Szmrecsányi Lajos egyházigazgatási reformjairól tartott előadást. Az érsek 1922-ben változtatott az egyházmegye kerületi beosztásán, s ezzel új lelkipásztori státuszokat hozott létre. Urbán Márta elmondta, a főpásztor számára kiemelten fontos volt nemcsak a papok számának növelése, hanem a papképzés színvonalának emelése is, ezért kisszemináriumot alapított a papság iránt érdeklődő 14–18 éves fiatalok számára, illetve kötelezővé tette az egyházművészet oktatását a szeminaristáknak.
Veres Gábor művelődéstörténész, az EKE docense az egri líceum múzeumában történt reformokról szólt, amelyeket az érsek és öccse, Szmrecsányi Miklós művészettörténész szorgalmazott.
A Szmrecsányi testvérek nemcsak a líceum múzeumáért tettek sokat, hanem Eger művészettörténeti értékeinek megőrzéséért is. Szmrecsányi Miklós e munkáját 1927-ben díszpolgári cím adományozásával ismerte el a város.
B. Zs.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..