A Csomóoldó Boldogasszonyt ábrázoló kép fontos szerepet kap a nemrég bemutatott Ferenc pápa – Buenos Airestől a Vatikánig című argentin életrajzi filmben is. Jorge Mario Bergoglio 1986-ban, németországi teológiai tanulmányai során találkozott az augsburgi Sankt Peter am Perlach-templomban látható kegyképpel, amelyen Szűz Mária éppen kioldja a csomókat egy hosszú, fehér szalagon. A barokk festményt 1700 táján festette Johann Georg Melchior Schmidtner. Bergoglio rendtársaival kereste fel az Augsburg belvárosában található jezsuita fenntartású templomot – tájékoztat Bikfalvi Géza a magyarországi jezsuita rendtartomány honlapján. A kegyképet ábrázoló képeslapokból vitt haza Argentínába, melyek egyikéről Ana Betta de Berti Buenos Aires-i festőművész elkészítette a festmény másolatát négy példányban. Így indult hódító útjára Latin-Amerikában a Nuestra Señora Desatadora a Nudos (Csomóoldó Miasszonyunk; rövidebb spanyol nevén: Virgen Desatanudos).
Az eredeti kegykép az augsburgi templom déli apszisában található, a Beatae Mariae Virginis de Bono Consilio-oltárnál, melyet a Langenmantel család 1700 körül, a századforduló alkalmából adományozott a templomnak. A festményt Hieronymus Ambrosius Langenmantel (1641–1718), az augsburgi Szent Péter-monostor papja rendelte meg, hálából Szűz Mária közbenjárásáért, melynek köszönhetően nagyapja, Wolfgang Langenmantel (1586–1637) és nagyanyja, Sophia Rentz (más forrás szerint Imoff; 1590–1649) túljutottak egy súlyos házassági válságon.
A válás szélére jutott házaspár Jakob Rem ingolstadti, osztrák származású jezsuitához fordult, aki híres volt Mária iránti tiszteletéről és bölcs tanácsairól – olvasható a Corazones nevű argentin oldalon. Négyszer látogattak el Rem atyához, hogy vele együtt imádkozzanak, és tanácsait meghallgassák. Az utolsó látogatásuk alkalmával Jakob Rem a Szűzanya képe előtt imádkozott, jelképesen felemelt egy fehér esküvői szalagot – mellyel a kor szokása szerint a házasodó párt „kötötték össze” –, és odanyújtotta azt Máriának, miközben maga kezdte bogozgatni a rajta lévő csomókat. Mihelyt Máriának nyújtotta a szalagot, az ragyogó fehérré változott. Ezután az imádság után férj és feleség között helyreállt a béke, házasságuk túljutott a válságon.
Csomóoldó Boldogasszony tiszteletére a világon először 1989-ben, az ausztriai Styriában szenteltek templomot, a csernobili katasztrófa okozta válsághelyzet után.
Máriát a csomók kioldójaként Szent Iréneusz írta le először Adversus haeresis (A hamis gnózis leleplezése és cáfolata) című írásában: „Éva engedetlenségének csomóját Mária engedelmessége oldotta ki. Amit a szűz Éva szorosra kötözött hitetlensége által, azt a szűz Mária kiszabadította hite által.”
Ferenc pápa még Bergoglio érsekként, több más Mária-ábrázolással együtt, a Csomóoldó Boldogasszony képét is rágravíroztatta egy kehelyre, amelyet XVI. Benedeknek adott ajándékba. Az ötvös később elkészítette ennek a kehelynek a pontos mását, és az argentin nép nevében Ferenc pápának ajándékozta.
Forrás: Catholic Herald
