A történelem folyamán néhány kínai császár engedélyezte a keresztények számára a vallásgyakorlást, mások viszont kegyetlenül üldözték azt. A XIX. században két tiltó rendeletet is kiadtak a kereszténység ellen, 1805-ben és 1811-ben. A kínai keresztényeket többnyire száműzetésre ítélték, az európai hithirdetőket pedig főként halálbüntetésre. A század folyamán a nemzetközi politikai változások is jelentősen befolyásolták a kereszténység történelmét az országban. Kína az első ópiumháború (1839–1842) után kénytelen volt feladni elzárkózó politikáját. A következő évtizedekben a külföldiek jelentős hatalomhoz jutottak az országban, viszont mindinkább kivívták maguk ellen a helyiek haragját, hiszen kizsákmányolták az erőforrásokat, ópiumot vittek az országba, hogy ezzel is függő helyzetbe taszítsák a lakosságot. Nem tisztelték a helyi vallásokat és tradíciókat, és egy sor egyenlőtlen szerződést kényszerítettek a kínaiakra. Bár a misszionáriusok immár szabadon munkálkodhattak az országban, az ellenállás a külföldi elnyomással szemben a kereszténységre is kiterjedt.
Ágoston először nem jutott nagyon messze. Megtámadták és kifosztották, ezért vissza kellett térnie Kantonba. Második útján eljutott a szomszédos tartományba, ahol megismerkedett a missziós élettel, és tanulta a kínai nyelvet.
Eközben Kuanghszi tartományban egy világi apostol tevékenységének köszönhetően kialakult egy új keresztény közösség. Hírét vették, hogy a tartományuk számára kijelölt hithirdető a közelben tartózkodik, és kísérőket küldtek Ágostonért. Végül el is jutott a missziójába, ám tíz nap múlva négy másik katolikussal együtt elfogták. Hetekig tartó fogság után szabadon engedték őket. Ágoston végre elkezdhette tulajdonképpeni missziós munkáját.
1855. július 10-i levelében nagy örömmel értesítette elöljáróját, hogy csaknem kétszáz katekumennel megkezdte a keresztségre való előkészületet.
1856-ban kitört a második ópiumháború, mely Kuanghszi tartományt különösen is érintette. Újból üldözni kezdték a keresztényeket. Ágoston megpróbált elbújni, de elfogták és a kerületi mandarin elé vezették. Zendülésre való felbujtással vádolták, és felszólították, hogy mondjon le „rossz vallásáról”. Ágoston megtagadta ezt, ezért háromszáz ütést kapott. Másnap reggel halálra ítélték, de már a halálbüntetés végrehajtása előtt belehalt sérüléseibe. Ezután lefejezték, a holttestét pedig vadállatok elé vetették. Ágoston közössége két tagjával, egy férfival és egy nővel együtt halt vértanúhalált. 2000-ben II. János Pál pápa avatta szentté.
