Canovától a proseccóig

Velence Wagner halálának százhuszonötödik évfordulója alkalmából koncertsorozatot rendezett, Piave vidéke és Bassano del Grappa kiállításokkal emlékezett meg az 1917-18-as „la grande guerra” halottairól. Palladio születésének ötszázadik évfordulója alkalmából pedig Veneto a tartomány villáinak, templomainak világhírű építészére emlékezett. „A minőségi bor kulturált tájon terem, a bor minősége pedig visszahat a vidék életszínvonalára” – üzente a borfesztivál. E megállapításból indult ki az UNESCO is, amikor a DOC-prosecco vidéket a Loire völgye után felvette a kulturális világörökségek sorába. Goethe olaszországi barangolásai kapcsán felhívta a figyelmet e kultúrák összefüggéseire. Még a rómaiak alakították ki a teraszos szőlőgazdálkodást, később a középkori kolostorok és kastélyok éltek borgazdálkodásból alakítva a környező tájat, és munkaalkalmat adva a lakosságnak. Ma már a nemzetközi turizmus is „hasznot húz” belőle. A művészettörténet is feleleveníti, milyen fontos háttere a szőlőföld a középkori vallási és városi festészetnek, példaként hozva Lorenzetti városképeit, Piero della Francesca urbinói képeit vagy Jacopo de Barbaro velencei festményeit.

A több száz éves borkultúra őrzi a vidék népszokásait, a gasztronómiát és a vendégszeretetet is. A bortermelők szállodai luxussal, borpincékkel ellátott, saját termékeket kínáló vendégházai, a borútvonal arisztokratikus kastélyai és villái (amelyek védelmi és nyaralási céllal a XV- XVIII. században mezőgazdasági központként alakultak ki), fontos kulturális objektumokká fejlődtek. Például Belluno felé a Villa Maser, a Villa Barbaro tervezésére, felépítésére, díszítésére egy egykor gazdag velencei kereskedődinasztia kérte fel Palladiót és Veronesét. Palladio akkor „feltételként szabta” a villa körüli bortermelést, aztán e témát a freskókon is megörökítették. A Villa del Cedriben kapja a bor-Oscart a legjobb prosecco. Asolo felé figyelemre méltó a Villa Sandi és a Villa Negri Piovene Negri és Gaidon nagystílű lépcsőfeljárójával, illetve a Villa del Rovero a „strada del Architettura” útján.

A borútvonal melletti Possagnóban született 1757-ben Antonio Canova. Bernardi mester műhelyét gyorsan kitanulta, majd a velencei akadémiára ment. Kezdeti római sikerei után, pápák, királyok, császárok lettek a megbízói. A művész szülőháza műhelyében tervezett alkotásait először viaszból vagy terrakottából formázta meg. Ezt követte az agyagforma, melyre gipszet öntött. Sok apró szöget vert bele, majd ezek segítségével ültette át a méretarányokat a márványba. A plasztika tökéletes technológiáját a márványban találta meg. A róla elnevezett Gypsotecában szinte valamennyi szobrának előkészítő figurái megtalálhatók. A bazilikaszerű csarnokban egymás mellett láthatók mitológiai képei, síremlékei és reliefjei. Tervrajz- és munkaeszköz- kiállítás, Venetóra jellemző kert egészíti ki a művész életének utolsó napjait megörökítő villát. Napóleon hadjáratai során sok Canovaszobrot vitt magával, ezek azonban idővel visszakerültek Olaszországba.

A múzeumhoz közeli Canova-templom, akárcsak a Rajna közeli Walhalla, monumentális timpanonjával 342 méteres magasságból tekint le. Oszlopsora az athéni Parthenonra, kerek középső csarnoka a római Pantheonra emlékeztet. Apszisában főoltár: a görög, római kor és a kereszténység szimbólumai. Canova 1804-18 között tervezte az épületet, melynek főoltára felett festménye, alatta sírja található. A szőlőföldek között a szomszédságban Bassano del Grappa festői városa 1209-ből származó fedett fahídjával és a XIII. századi Szent Ferenc templomával vonult be a művészettörténetbe. A Monte Grappa hegyoldalain fekvő olajfákkal és gesztenyésekkel övezett város az első világháború alatt súlyos harcok színtere volt. Olasz tömegsírok emlékművei, angol, francia temetők őrzik emlékét. Ernest Hemingwayről (aki az amerikai vöröskereszttel járt itt) és szerelméről, Agnes von Kurowskyról sok történet kering e vidéken. A mélyben a Brenta vize zubog, melynek partjait, az úgynevezett Brenta-Riviérát szebbnél szebb Palladio-villa díszíti. Ahol a prosecco-vidék véget ér, ott az építészet újabb fejezete kezdődik…

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .