Búzaszentelés

Ezen a szép, verőfényes tavaszi napon több száz helyi, környékbeli és távolabbról érkezett gyalogos zarándok gyűlt össze a sarjadzó búzaszálak mentén, hogy részesei legyenek a huszadik országos búzaszentelő szertartásnak. Az ökumenikus együttlét keretében Tóth Tamás plébános és két református lelkész, Kolozsváry Kiss János és felesége megáldották a gabonát. A falusi ember nemhiába fordított oly nagy figyelmet a gabonaszem fejlődésére, hiszen az számára a megújulást, az élet folytatását jelentette. Megörököltük nagyszüleinktől, szüleinktől, s talán egyre többen adjuk tovább gyermekeinknek, unokáinknak a kenyér megszegésének azt a módját, melynek során keresztet rajzolunk a szentnek, Istentől valónak tekintett vekni aljára. A középkori eredetű búzaszentelési körmeneteket a háború után betiltották a kommunisták, csak a templomon belül vagy még ott sem tarthatták meg a szentelési szertartást. A rendszerváltozás után először a piarista diákszövetség kezdeményezésére kezdték felújítani ezt a szép népi hagyományt. A körmenet a plébániatemplomból indult a búzatáblához, ahol a pap megáldotta a zöldellő vetést. A körmenetben vitt templomi zászlókra a hívek búzakoszorút fontak, ezekből sokan hazavittek egy-egy szálat, amit az asszonyok az imakönyvükbe vagy a falon lévő szentkép mögé helyeztek, a férfiak pedig a kalapjukra tűztek. Egyes tájegységeken még a jószágoknak is adtak belőle. A szertartás közben tépett gabonaszálaknak a néphagyomány szentelményi erőt tulajdonított, és gyógyításra is használták.  A felcsúti egyházak, az önkormányzat, a helyi gazdák, a hagyományőrző, sport és kulturális csoportok hagyományteremtő szándékkal hívtak és láttak vendégül mindenkit, aki az egész napos majálison a lelki élmények mellett szerették volna megismerni a helyi termékeket, ételeket, italokat, s a Váli-völgy lakóinak vendégszeretetét – mondta Varga György polgármester. A rendezvény védnöke Tessely Zoltán, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője volt.