Búcsúzik a Vidámpark

Ezen a helyen már a XIX. század elejétől állatszelídítők, bohócok és csepűrágók szórakoztatták a járókelőket. A háború éveit követően a Belügyminisztérium 1950-ben határozta el, hogy új (államosított) formában nyíljon meg a nagy múltú park, amelyhez hozzácsatolták a Vurstlit is. A Vidámparkot, amely 1953-ban tárta ki kapuit, a moszkvai gyerekparadicsomhoz, a Gorkij Parkhoz hasonlóan igyekeztek kialakítani.

Az államosítással végleg eltűnt a liliputi falu, a Kék Hordó vendéglő, lebontották a Feszty-körkép épületét. Az Álomvasút helyére a Robogó került, amelynek barlangjában nem csontvázak ijesztgették a kiskocsik utasait, hanem a régi és az új falut mutatták be a látogatóknak, akik a végállomás előtt Moszkva és Budapest képeit nézhették meg. A parkot 1959-ben és 1960-ban látogatták meg a legtöbben.


 

Szeptember végi bezárása után a Vidámpark területe a Fővárosi Növény- és Állatkerthez kerül. Az 1906 óta megszakítás nélkül forgó körhinta, a hullámvasút és a barlangvasút műemléki besorolás alatt áll, már készülnek a tervek további üzemeltetésükre. A Vidámpark megmaradt műemlék játékai köré egy 3,5 hektáros mesepark épül, ahol a magyar népmesék, rajzfilmek közismert figuráit felvonultató interaktív kiállítás, játszóház, bábszínház várja majd a kicsiket. A Pannon Parknak nevezett új területre pedig egy hatalmas fedett csarnokot terveznek, ahol többek között a Kárpát-medence tízmillió évvel ezelőtti, miocén kori képe elevenedik majd meg.

A Vidámpark bezárásával lezárul egy korszak is, amelyről tudjuk: nem volt mindig vidám. Ezzel együtt sokaknak fájhat most a szíve, hiszen főként a budapestiek számára pusztán az intézmény kapuja is a gyerekkori örömöket idézi. Nosztalgiázni szabad, szomorkodni nem érdemes. Bízzunk abban, hogy az épülő mesepark éppolyan szórakozást és feltöltődést nyújt majd látogatóinak, mint nagy múltú elődje.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.