Búcsúzik a Vidámpark

Ezen a helyen már a XIX. század elejétől állatszelídítők, bohócok és csepűrágók szórakoztatták a járókelőket. A háború éveit követően a Belügyminisztérium 1950-ben határozta el, hogy új (államosított) formában nyíljon meg a nagy múltú park, amelyhez hozzácsatolták a Vurstlit is. A Vidámparkot, amely 1953-ban tárta ki kapuit, a moszkvai gyerekparadicsomhoz, a Gorkij Parkhoz hasonlóan igyekeztek kialakítani.

Az államosítással végleg eltűnt a liliputi falu, a Kék Hordó vendéglő, lebontották a Feszty-körkép épületét. Az Álomvasút helyére a Robogó került, amelynek barlangjában nem csontvázak ijesztgették a kiskocsik utasait, hanem a régi és az új falut mutatták be a látogatóknak, akik a végállomás előtt Moszkva és Budapest képeit nézhették meg. A parkot 1959-ben és 1960-ban látogatták meg a legtöbben.


 

Szeptember végi bezárása után a Vidámpark területe a Fővárosi Növény- és Állatkerthez kerül. Az 1906 óta megszakítás nélkül forgó körhinta, a hullámvasút és a barlangvasút műemléki besorolás alatt áll, már készülnek a tervek további üzemeltetésükre. A Vidámpark megmaradt műemlék játékai köré egy 3,5 hektáros mesepark épül, ahol a magyar népmesék, rajzfilmek közismert figuráit felvonultató interaktív kiállítás, játszóház, bábszínház várja majd a kicsiket. A Pannon Parknak nevezett új területre pedig egy hatalmas fedett csarnokot terveznek, ahol többek között a Kárpát-medence tízmillió évvel ezelőtti, miocén kori képe elevenedik majd meg.

A Vidámpark bezárásával lezárul egy korszak is, amelyről tudjuk: nem volt mindig vidám. Ezzel együtt sokaknak fájhat most a szíve, hiszen főként a budapestiek számára pusztán az intézmény kapuja is a gyerekkori örömöket idézi. Nosztalgiázni szabad, szomorkodni nem érdemes. Bízzunk abban, hogy az épülő mesepark éppolyan szórakozást és feltöltődést nyújt majd látogatóinak, mint nagy múltú elődje.