Roman Kowalski lengyel nagykövet az „utazó pápa” egyszerűségét és közvetlenségét emelte ki az október 16-ai szoboravatón; annak harmincharmadik évfordulóján, hogy Karol Woytiłát pápává választották.
Balás Béla kaposvári püspök a környékbeli papok karéjában bemutatott szentmisén arról szólt: II. János Pál a világ első számú tekintélyének számított, akiért lelkesedtek a fiatalok, s aki, ha kellett, repülőről áldotta meg azt a kommunista országot, ahova nem engedték be. Jelmondata ma is a legfontosabb tanítás.
S hogy kiknek köszönhető a mészkő alapzatú mellszobor? A törökkoppányi származású Zana István és Zana Ferenc állíttatta, abban bízva, hogy a lelki békéjüket a törökkoppányi templomban keresők számára mindig tájékozódási pont marad Rohonczi István alkotása.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár is részt vett a szoboravatón, s a megbocsátó szeretet, a türelem és a hit példaképeként beszélt a pápáról, akinek ez a negyedik szobra Magyarországon.
A miklósi, Szent János apostolról és Remete Szent Pálról elnevezett közösség papjai felváltva szolgálnak a templomban, csakúgy, mint a hozzájuk tartozó további tíz településen. Galbavy Jenő priort a nyolcvanas években audiencián fogadta II. János Pál, Sipos Imre pedig a magyarországi pápalátogatáson vett részt a hívekkel.
Erre az alkalomra a Törökkoppányból elszármazottak adományából nemcsak az első világháborús emléktáblák újultak meg, hanem a templommal szemben álló kőkereszt is, amelyet az 1832-es, Siófoktól Koppányig terjedő kolerajárvány emlékére, hálából állíttattak a helybeliek. A kereszt tövében lévő Mária-szobrot maga Galbavy atya faragta műhomokkőből.
Fotó: Gáti Kornél
